. 56. szúra Az eset (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Midőn megesik az eset, 2. Bekövetkezésének nincs tagadója, 3. Lesújtó (néhánynak), s felemelő (néhánynak), 4. Midőn a föld rázkódással rázkódtatik, 5. S a hegyek őrleménnyé zúzatnak. 6. S azok szerteszét hintett por lesznek, 7. S ti három féle lesztek 8. Azok, kik a jobb kézről esnek; hát kik azok kik a jobb kézről esnek? 9. Majd kik a bal kézről esnek; hát kik azok kik a bal kézről esnek? 10. S a (mindenkit) megelőzők, a megelőzők: 11. Ezek kik közelbe hozatnak 12. A gyönyörűségek kertjeiben, 13. A sokaság az elődökből, 14. S a néhány a későbbiekből 15. Sorba szedett fekvőhelyeken 16. Hajladoznak amott szemtől szembe, 17. Körülveszik őket a halhatatlan ifjak 18. Kupákkal, ibrikekkel, s kelyhekkel, mik egy patakból (töltettek), 19. S nem sajog tőle fejük, s meg sem bolondulnak, 20. S a gyümölcsből is, mit legjobbban szeretnek, 21. S a madarak húsából is, miből ők kívánnak. 22. S a hurik tiszta szemmel, 23. Akár a megbújt gyöngyszem, 24. Viszonzásul azért mit tettek, 25. Ők nem hallanak amott hiábavalót, sem pedig ellenvádaskodást, 26. Hanem csupán e szólást: Békesség, békesség! 27. S azok, kik jobb kézről esnek; hát kik azok, kik jobb kézről esnek? 28. Tövistelen lótuszfák közt, 29. S fürtöktől roskadó banánosban, 30. S terjedő árnyékban, 31. S a feltörő viz, 32. S a sok gyümölcs 33. Nem elszakajtott (tőlük), s nem is tilosak. 34. S a megemelt nyoszolyák, 35. Íme! Mi (új) lénynek alkotánk meg azokat, 36. S megtevénk őket szűzeknek, 37. Szeretőinek, barátainak 38. Azoknak, kik a jobb kézről esnek. 39. Sokaság az elődökből 40. És sokaság a későbbiekből. 41. S kik bal kézről esnek; hát kik azok, kik bal kézről esnek? 42. Perzselő szélben, s fortyogó lében, 43. S fekete füst árnyékában, 44. Mi nem is hűvös, s nem is üdítő, 45. Íme! Ők azok, kik azelőtt elpuhányodtak, 46. S állandóan hatalmas bűnbe estek, 47. S mondák: Ha mi elmúlunk, por és csont vagyunk, hát feltámasztatunk-é bizonnyal? 48. S így-é a mi ősatyáink? 49. Mondd (ó, Muhammad): Íme! Az elődök, s a későbbiek 50. Bizony egybegyűjtetnek a kijelölt Nap egy idejében. 51. Majd Lám! Ti, az eltevelyedettek, a meghazudtolók, 52. Ti bizony a Zaqqum fájáról esztek, 53. S megtömitek véle a hasakat, 54. S fortyogó vizet isztok arra. 55. S isztok, akár a teve iszik. 56. Ez hát üdvözlésük az ítélet Napján. 57. Mi teremténk meg titeket. Hát nem hiszitek-é? 58. Láttátok-é azt, mit kifejeztek? 59. Ti teremtétek-é azt, avagy Mi vagyunk a Teremtő? 60. Mi mérjük ki köztetek a halált, s Mi nem leszünk túl (rajtatok) 61. Azért, hogy átváltoztassunk benneteket, s olyanokká alkossunk titeket, mit nem tettetek. 62. S bizony ti ismeritek az első alkotást. Hát miért nem emlékeztek? 63. Láttátok-é azt mit szántottatok? 64. Ti vetitek-é azt be, avagy Mi vagyunk (annak) Bevetői? 65. Ha Mi akarnánk, hát megtennénk azt csepüvé, s ti megmaradtok panaszkodástokban, (mondván): 66. Íme! Mi adósok vagyunk! 67. Mi több, kiforgatottak vagyunk! 68. S láttátok-é a vizet mit isztok? 69. Ti bocsájtátok-é azt le a fellegekből, avagy Mi vagyunk (annak) Lebocsájtói? 70. Ha Mi akarnánk, hát megtennénk azt keserűvé, hát miért nem adtok hálát? 71. Láttátok-é a tüzet, mi néktek kipattintatott? 72. Ti alkotátok-é annak fáját, avagy Mi vagyunk (annak) Alkotói? 73. Mi megtevénk azt Emlékeztetőül, s gondoskodásul a vadon lakóinak. 74. Hát zengjed (ó, Muhammad) Urad, a Hatalmas nevét. 75. Sőt, megesküszöm a csillagok állására, 76. S lám! Ez bizony a hatalmas eskü, ha tudnátok! 77. Hogy ez a Nemes Korán, 78. Mi a Könyvben elrejtett, 79. S mit ne érintsenek, csak a megtisztultak, 80. (Ez hát) a kinyilatkoztatás, a Mindenségek Urától. 81. Ez-é hát az Állítás, minek ti gúnyolói vagytok, 82. S megteszitek gondoskodástokat meghazudtolttá? 83. Hát akkor miért tör fel (a lélek a haldokló) torkán, 84. S ti ekkor néztek, 85. S Mi közelebb vagyunk hozzá nálatok, s hanem ti nem láttok, 86. S ha nem vagytok (Tőlünk) függők, hát miért nem 87. Terítitek azt vissza, ha őszinték vagytok? 88. S midőn ha ő közelbe hozottak közül való, 89. Hát éltető lehellet, bőség, s a gyönyör Kertje. 90. S ha ő azok közül, kik jobb kézre esnek, 91. Hát (az üdvözlés): Békesség néked, azoktól, kik jobb kézre esnek. 92. S ha ő azok közül való, kik hazugok, s eltévelyedettek, 93. Hát fortyogó lé az istenhozzád, 94. S perzselődés a Pokol tüzén. 95. Íme! Ez hát a való igazság, 96. Hát zengjed (ó, Muhammad) Urad, a Hatalmas nevét. . 57. szúra Vas (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. (Minden) mi az egeken, s a földön magasztalja Allahot, s Ő a Nagyszerű, a Bölcs. 2. Övé az egek, s a föld Teljhatalmúsága, Ő életre kelt és elmúlaszt, s Ő mindenre Képes. 3. Ő az Első és az Utolsó, Ő a Megnyilvánuló, s a Megbúvó, s ő a mindenek Tudója. 4. Ő az, Ki megteremté az egeket, s a földet hat nap alatt, majd elhelyezkedett a Trónuson. Ő tudja mi húzódik be a földbe, s mi tör elő abból, s mi száll le az égből, s mi térül vissza abba. S Ő veletek van, akárhol is vagytok. S Allah Látója annak, mit tesztek, 5. Övé az egek és a föld Teljhalalmúsága, s Allahhoz téríttetnek meg a dolgok. 6. Ő átlényegíti az éjt nappallá, s átlányegíti a nappalt éjjé. S ő Ismerője a Kebelek rejtekének. 7. Higyjétek Allahot, s az Ő Hírnökét, s áldozzatok abból, mire Ő megtett titeket letéteményessé, s kik kőztetek hisznek, áldoznak, hát nékik a nagy bér. 8. Mi az, hogy nem hiszitek Allahot, s a Hírnök szólít titeket, hogy higgyétek Uratokat? S bizony, Ő vevé a ti egyezségteket, ha hívők vagytok! 9. Ő az, Ki lebocsájtja az Ő szolgálójára a megnyilvánult bizonyságokat, hogy kivezessen titeket a sötétségből a világossságba. S lám! Allah a ti Megszánótok, a Könyörületes. 10. S mi az, hogy nem áldoztok Allah útján, s Allahé az egek, s a föld öröksége? Azok, kik áldoztak, s harcoltak a győzelem előtt, nem egyenlők véletek. Ezek hát hatalmasabbak fokozatban azoknál, kik csak azután áldoztak és harcoltak. S mindkettőnek beigéré Allah a jót. S Allah Értesült arról mit tesztek. 11. Ki az, ki Allahnak jó kölcsönt hitelez? S Ő azt megkétszerezi néki, s övé a tisztes bér. 12. S a Napon látod, (ó, Muhammad) a hivő férfiakat és nőket, kiknek világossága maguk előtt s jobbjuknál tör elő, (s mondva lesz nékik): Örvendetes hírek a mai Nap néktek: Kertek, mik alatt folyók futnak, s ti vagytok amott a halhatatlanok. Ez hát a hatalmas győzelem. 13. A Napon, a képmutató férfiak és nők mondják azoknak kik hisznek: Nézzetek bennünket, mi kölcsönbe vevénk a ti világosságtokból. Mondva lesz: Forduljatok vissza és keressétek meg a világosságot! S odavettetik közéjük a fal, minek kapuja, s annak túlsó felén a kegyelem, s az innenső felén a szenvedés. 14. S ők szólítják azokat: Hát mi nem voltunk-é véletek? Mondák: Igaz, hanem ti megkísértettétek egymást, vonakodtatok, kételkedtetek, s csábított titeket a hiú vágy, míg el nem jött Allah parancsolása, (s akkor) megcsalt titeket Allah (nevében) az ámító. 15. Hát ma nem vétetik el tőletek a váltságdíj, se pedig azoktól, kik tagadtak. Hajléktok a Pokol tüze, ez a ti patrónustok, s nyomorúságos a végzet. 16. Nem jött-é el ideje azoknak, kik hiszik szívük behódolását Allah emlékezetének, s az igazat mi megnyilvánult? S ők nem lesznek olyanok, mint kiknek megadatott az Írás azelőtt, s kinyúlt nékik a terminus, majd szivük megkeményedett, s közülük sokan züllöttek. 17. Tudjátok meg, hogy Allah kelti életre a földet annak halála után. Bizony Mi megnyilvánítánk néktek a kinyilatkozásokat, hátha tán felfogjátok. 18. Íme! Az alamizsnaadó férfiak és nők Allahnak szép kölcsönt hiteleznek, (s az) nékik megkétszereztetik, s övék a tisztes bér. 19. S kik hiszik Allahot, s az Ő küldötteit, hát ők a hűségesek. A vértanúk (helye) az ő Uruknál, nékik az ő bérük, s világosságuk. Míg azok kik tagadtak, s meghazudtolák a Mi kinyilatkoztatásainkat, hát azok a Pokol gazdái. 20. Tudjátok meg, hogy az evilági élet csak játék, üres szólam, látszat, kérkedés köztetek, s vetélkedés a vagyonban, s a fiakban. S ez olyan, mint a növénytakaró eső után, mi tetszetős a gazdálkodónak, majd az kiszárad, s látod elsárgulni, majd kóróvá lesz. S a Túlvilágon Allahtól a szigorú büntetés, a megbocsájtás, s a kiegyezés, s az evilági élet nem más, mint csábító kedvtelés. 21. Versengjetek hát a megbocsájtásért Uratoktól, s a Mennyekért, minek szélessége akár az egek, s a föld szélessége, s mi azok számára készíttetett, kik hiszik Allahot, s az Ő küldötteit. Ez hát Allah kiváltsága, mit Ő annak adományoz, kinek Ő akar, s Allah a hatalmas Kiváltság Birtokosa. 22. Nem sújt le az ártás a földre, sem reátok, hanem az egy Könyvben, még mielőtt Mi azt elindítánk. Íme! Ez Allahnak könnyű! 23. S ne búsuljatok amiatt mi elmenekített titeket, s ne örvendjetek azért, mi néktek megadatott. S Allah egy büszke szájhőst sem szeret, 24. Azok, kik fukarkodnak, s elrendelik az embereknek a fukarkodást. S ki elfordul, hát lám! Allah, igen Ő a Korlátlan, a Magasztos. 25. Mert bizony Mi elküldénk küldötteinket a bizonyságokkal, s lebocsájtánk vélük az Írást, s Mérleget, hogy az emberek megtartsák az igazat. S Mi lebocsájtánk a vasat, s benne a hatalmas erőt, s hasznot az embereknek. S tudja meg Allah ki az ki Őt pártolja, s az Ő küldötteit titokban, Íme! Allah az Erős a Nagyszerű. 26. Mert bizony Mi elküldénk Noét, Ábrahámot, s megtevénk sarjaiknak a prófétaságot, s az Írást. S közöttük ki jól vezetett, de sokan közöttük züllöttek. 27. Majd Mi ráállítánk küldötteinket az ő nyomdokaikra, s ráállítánk Jézust, Mária fiát, s megadánk néki az Újszövetségi Szentírást, s megtevénk szíveikbe azoknak kik őt követék a részvétet, s a kegyelmet. S Ők kieszelték a szerzetességet, mit meg nem íránk Mi nékik, csak hogy keressék Allah megelégedettégét, s nem kezelék azt igaz gondosságával. Hát Mi megadánk azoknak, kik hisznek közülük bérüket de sokan közöttük züllöttek. 28. Ó, kik hisznek! Tartsátok számon Allahot, s higgyétek az Ő Hírnökét. Ő kétszeresen megadja néktek kegyelmét, s megteszi néktek a világosságot mivel mentek, s megbocsájt néktek. S Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes. 29. Hát hadd tudja meg az Írás népe, hogy nincs semmi uralmuk Allah bőkezűségén, s hanem a bőkezűség Allah kezében, s Ő annak ad, kinek Ő akar. S Allah a Hatalmas Kiváltság Birtokosa. . 58. szúra Vitázó asszony (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Bizony maghallá Allah az (asszonynak) szavát, ki vitába méne véled (ó, Muhammad) az ő hitveséről, s ő Allahhoz panaszkodik. S Allah hallja a ti beszélgetéstek. Íme! Allah a Meghalló, a Látó. 2. Azok, kik félreállítják köztetek asszonyaikat, (mondván, hogy ők olyanok, mint anyáik), hát azok nem az ő anyáik. S az ő anyáik csak azok, kik szülték őket. S ők bizony csalárdat szólnak, s hamisan beszélnek. Lám! Allah a Feloldozó, a Megbocsájtó. 3. S kik félreállítják asszonyaikat (mondván, hogy ők olyanok mint anyáik), majd visszatérnek ahhoz, mit mondtak, hát (büntetésként) szabadítsanak fel egy rabszolgát, mielőtt egymást megérintenék. Ez hát a ti intéstek, s Allah Értesült arról, mit tesztek. 4. S ki nem talál, hát böjtöljön, két egymást követő hónapon, mielőtt egymást megéríntenék. Ez hát, hogy higgyétek Allahot, s a hitetleneké a fájdalmas szenvedés. 5. Lám! Kik ellenszegülnek Allahnak, s az Ő Hírnökének, hát megaláztattnak, mint ahogy megaláztattak azok, kik őelőttük. S bizony Mi lebocsájtánk a megnyilvánult bizonyságokat, s a hitetleneké a szörnyű szenvedés. 6. A Napon feltámasztja Allah mindnyájukat, s kihirdeti nékik azt mit tettek. Allah számba vette azt, s ők elfeledték. S Allah mindenre Tanú. 7. Nem láttad-é, hogy Allah tudja mi az egeken s a földön? S nincs titkos esküvés három közt, csak ha Ő a negyedik, sem öttel, csak ha Ő a hatodik, s nem kevesebbel ennél, s nem is többel, csak ha Ő is vélük van, akárhol is vannak. Majd Ő kihirdeti nékík mit tettek a Feltámadás Napján. Íme! Allah a mindenek Tudója. 8. Nem láttad-é azokat, kiknek bevégeztetett az összeesküvés, majd ők visszatérnének ahhoz, mi nékik bevégeztetett, s összeesküvének a bűnre, a szegedelemre, s engedetlenségre a küldöttnek? S ha ők eljövének hozzád, ők úgy üdvözölnek téged, ahogy téged Allah nem üdvözöl, s mondják magukban: Miért büntet meg minket Allah szavunkért? Osztályrészük a Pokol, miben perzselődnek, s nyomorúság a végzet! 9. Ó, kik hisznek! Ha összeesküdtök, hát ne esküdjetek a bűnre, a szegedelemre, s engedetlenségre a küldöttnek, hanem szövetkezzeltek az egyenességre, az őrizkedésre, s tartsátok számon Allahot, Kihez ti összetereltettek. 10. Hanem az összeesküdés a Sátántól való, hogy ő megszomorítsa azokat, kik hisznek. S az nem árthat nékik semmit, csak Allah engedelmével. S Allahra hagyatkozzanak a hívők. 11. Ó, kik hisznek! Ha mondatik néktek a tanácskozásokon: Nyissatok utat! Hát nyissatok utat, s Allah is utat nyit néktek. S midőn mondatik: Emelkedjetek ki! Hát emelkedjetek ki, s Allah is felemeli azokat köztetek fokozatokkal, kik hisznek, s azokat, kiknek megadatott a tudás. S Allah Értesült arról, mit tesztek. 12. Ó, kik hisznek! Midőn a Hírnökkel mentek értekezni, hát még gyűléstek előtt adjatok könyöradományt. Ez (így) jobb néktek, s tisztább. S ha nem találtok (mit adjatok), hát lám! Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes. 13. Féltek-é könyöradományt adni gyűléstek előtt? S ha nem teszitek, s Allah feloldoz titeket, hát tartsátok meg az írást, adjatok kötelező alamizsnát, s engedelmeskedjetek Allahnak, s az Ő Hírnökének. S Allah értesült arról, mit tesztek. 14. Nem láttad-é azokat, kiken Allah haragja? S ők nem is köztetek, nem is köztük, de összeszövetkeznek a hazugra, s ők tudják. 15. Előkészítette nékik Allah a szörnyű szenvedést. S gonoszság az, mit ők tettek. 16. Azok menedékül vevék esküvésüket, s akadályoztatnak Allah útján. Hát nékik az iszonyú szenvedés. 17. Vagyonuk, s fiaik nem segítenek rajtuk Allah ellenében semmit. Ők hát a Pokol tüzének gazdái, ahol ők mindörökkön örökké. 18. A Napon feltámasztja Allah mindnyájatokat, s ők (akkor) úgy esküvének Véle, ahogy (most) esküdnek össze véletek, s úgy számítják, hogy ők valamire is valók. Hát nem ők-é a hazugok? 19. Lefoglalja Őket a Sátán, s az elfeledteti vélük Allah megemlékezését. Ezek hát kik a Sátán pártján. Lám! Hát nem a Sátán pártja-é a vesztes? 20. Íme! Azok, kik ellenszegülnek Allahhal, s az ő Hírnökével, hát azok a legalul. 21. Megírá Allah: Győzedelmeskedni fogok, Én s küldötteim. Lám! Allah az Erős, a Nagyszerű. 22. Nem találsz népet kik hiszik Allahot, s az ítélet Napját (azok közt), kik szeretik az olyanokat, kik ellenszegülnek Allahhal, s az Ő Hírnökével, bárhogy is legyenek atyáik, fiaik, fivéreik, avagy klánjuk. Ezeknek szíveire Ő megírta a hitet, s megtámogatá őket a Lélekkel Őtőle, s bevezeti őket a Mennyekbe mi alatt folyók futnak, s hol ők halhatatlanok. Allah megelégszik vélük, s ők is megelégszenek Véle. Ezek hát Allah pártja. Íme! Hát nem Allah pártja-é ők a boldogulók? . 59. szúra Számkivetés (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Allahot dicsőíti (minden) mi az egeken, s a földön. S Ő a Nagyszerű, a Bölcs. 2. Ő az, Ki elindította otthonaikból azokat, kik tagadtak az Írás népe közül, az első számkivetésre. Ti nem sejtétek, hogy ők távoznak, s ők úgy sejték, hogy erődjeik megvédik őket Allahtól. S elérkezteté őket Allah onnan, honnan nem számíták, s rettegést vetett az ő szíveikbe, hát ők lerombolák házaikat saját kezeikkel, s a hívők kezeivel. Hát vegyétek tudomásul, ó kiknek szemük van. 3. S ha Allah nem írta volna meg nékik az elűzettetést, hát megbüntette volna őket a világon, s a Túlvilágon övék a Pokol szenvedése. 4. Ez, miáltal ők ellene szegültek Allahnak, és az Ő Hirnökének, s ki Allah ellen szegül, hát lám! Allah Szigorú Megtorló. 5. Bármely pálmafát is ha kivágtok, avagy meghagyjátok azt annak törzsén, hát (mindez) Allah engedelmével (történik). S tegye tönkre Ő a züllötteket. 6. S mi zsákmányt ad Allah az Ő Hirnökének azokból, hát ti nem ösztökéltétek azért paripáitokat s harci tevéiteket. S hanem Allah afölött ad hatalmat az Ő küldötteinek, ki (fölött) Ő akar. S Allah mindenre Képes. 7. Mi zsákmányt ad Allah az Ő Hirnökének a települések népéből, hát az Allahé, a Hirnöké, a rokonságé, az árváké, a szűkölködőké, s a vándoré úgy, hogy az ne legyen áru a gazdagok közt (kik) köztetek. S mit ad néktek a Hírnök, hát vegyétek azt, s mit bevégez néktek, hát vegyétek be azt. S tartsátok számon Allahot. Íme! Allah Szigorú Megtorló. 8. A menekülők szegényeinek (is jár abból), kik elűzettek házaikból, s vagyonukból, kik vágyják a kiváltságot Allahtól, s a megelégedést, kik Allah, s az Ő Hírnökének pártját fogják. Ezek hát ők, az őszinték. 9. S azok, kik őelőttük léptek be a Házba, s a Hitbe, hát szeretik kik hozzájuk menekülnek, s azok nem találják az ő kebelükben a szükséget abból, mi nékik megadatott, s hanem ők maguktól is jobban szeretik azokat (a menekülteket) még akkor is, ha általuk ínségük nő. S ki megmenekült saját kapzsiságától, hát ezek ők a boldogultak. 10. S kik őutánuk jőnek, mondják: Urunk! Bocsájts meg nékünk, s felebarátainknak, kik elődeink voltak a hitben, s ne tedd meg szíveinkre a gyűlölködést azok felé kik hisznek. Urunk! 11. Nem láttad-é a képmutatókat (hogyan) mondják felebarátaiknak, kik tagadnak az Írás népe közt: Ha ti elűzettek, hát mi is véletek távozunk, s nem engedelmeskedünk ellenetekben senkinek sohasem, s ha reátok törnek, hát mi a ti pártotokat fogjuk. S Allah tanúsítja, hogy ők hazugok. 12. S ha ők elűzetnek, hát azok nem távoznak vélük, s ha reájuk törnek, hát azok nem fogják pártjukat, s ha pártjukat fognák, hát megfordulnának, s menekülőre vennék, majd nem győzedelmeskednének. 13. Ti szörnyűbb rettenet vagytok az ő kebelükben, mint Allah. Ez hát, miáltal ők a nép, kik nem érik fel. 14. Ők nem harcolnak véletek egyösszességben, hanem csak erőddé tett településekként, avagy a falak mögül. Az ő hányattatásuk naguk közt szörnyű. Te őket egységesnek gondolod, s az ő sziveik különfélék. Ez hát, miáltal ők a nép, kik nem fognak fel. 15. Ők olyanok, mint kik előttük (szenvedtek) röviddel, s kik megizlelék dolgaik következtményét, s nékik a fájdalmas szenvedés. 16. (S a képmutatók) olyanok, mint midőn a Sátán mondá az embernek, hogy tagadjon, s midőn az tagadott mondá: Lám! Semmi közöm hozzád. Íme! Én félem Allahot, a Mindenségek Urát. 17. S mindkettőjük beteljesülése, hogy ők a Pokol tüzén, s amott ők mindörökkön örökké. Ez hát jutalma a bűnösöknek. 18. Ó, kik hisznek! Tartsátok számon Allahot. S nézzen elébe a lélek annak, mit az megelőlegezett a holnapnak. S tartsátok számon Allahot. Íme! Allah értesült arról, mit tesztek. 19. S ne legyetek olyanok, kik elfeledik Allahot, s Ő elfeledteti vélük önmagukat. Ezek hát ők, a züllöttek. 20. Nem egyenlőek a Pokol tüzének gazdái, s a Mennyország gazdái. A Mennyország gazdái, ők a győztesek. 21. Ha Mi lebocsájtottuk volna ezt a Koránt a hegyről, hát láttad volna azt (ó, Muhammad) megalázkodván, s széttépetvén Allah félelmétől. Íly példákat veténk az embereknek, hátha tán gondolkodnak. 22. Ő Allah, Kin (kivül) nincs más Isten, csak Ő, a Láthalatlan, s a Látható Tudója. Ő a Mindenható, a Könyörületes. 23. Ő Allah, Kin (kivül) nincs más Isten csak Ő, a Teljhatalmú, a Szent, a Békesség, a Hithű, az Őriző, a Nagyszerű, a Roppant, a Fenséges. Legyen Ő Dicső azok fölött, mikkel társítják. 24. Ő Allah, a Teremtő, a Formáló, az Alakító. Őnéki a legszebb nevei. Őt magasztalja (minden) mi az egeken, s a földön. S Ő a Nagyszerű, a Bölcs. . 60. szúra Megvizsgált asszony (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében l. Ó, kik hisznek! Ne vegyétek oltalmazóul az Én ellenségeimet, s a ti ellenségeiteket. A jómodort vetitek feléjük, s bizony ők tagadák azt, mi eljöve hozzátok az igazból, elűzik a Hírnököt, titeket, mert hiszitek Allahot, Uratokat? Ha ti (azért) jövétek elő, hogy küzdjetek az én utamon, s hogy gyönyörűségemet vágyjátok, (hát hagyjatok fel vélük). Titokban tartjátok-é feléjük a jómodort, s Én vagyok Legjobb Tudója annak, mit ti lepleztek, s mit kijelentétek? S ki ezt teszi köztetek, hát bizony az letér a helyes útról. 2. Ha ők fölénybe kerülnek ellenetekben, hát ellenségeitek lesznek, s gonoszul tárják ki keziket, s nyelveiket felétek, s azt szeretnék, ha tagadnátok. 3. Nem használ néktek vérségi köteléktek, s fiaitok a Feltámadás Napján. Ő szétoszt titeket. S Allah Látója annak, mit tesztek. 4. Bizony jó példa van néktek Ábrahámban, s azokban kik ővéle, midőn mondák népüknek: Lám! Mi vétlenek vagyunk tőletek, s azoktól, mit ti Allahon kívül szolgáltok. Mi Megtagadunk titeket. S megkezdődik köztünk, s kőztetek az ellenségeskedés, az örökös utálat addig, míg nem hiszitek Allahot egyedül - kivéve Abrahám szavát atyjához (midőn mondá): Bűnbocsánatért esedezem számodra, s nincs nékem számodra Allahtól semmim. Urunk! Reád hagyatkozunk, s Hozzád fordulunk bűnbánattal, s Hozzád vezet a végzet. 5. Urunk! Ne tégy meg minket kísértésnek azok számára, kik tagadnak, s bocsájts meg nékünk. Urunk! Íme! Te, igen Te vagy a Nagyszerű a Bölcs. 6. Mert bizony néktek a jó példa bennük azok számára, kik kívánják Allahot, s az Ítélet Napját. S ki elfordul, hát lám! Allah, igen Ő a Korlátlan, a Magasztos. 7. Meglehet, hogy Allah megteszi köztelek, s azok közt kikkel ellenségeskedtek, a jómodort. S Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes. 8. Nem tiltja néktek Allah azokat, kik nem állnak harcban véletek a hitvallásban, s nem űznek el titeket otthonaitokból, hát legyetek vélük egyenesek, s feléjük igazságosak. Lám! Allah szereti az igazságosakat. 9. Hanem tiltja néktek Allah azokat, kik harcban állnak véletek a hitvallásban, elűznek otthonaitokból, s segítséget nyújtanak elűzetésetekhez, hát ne forduljatok hpzzájuk. S kik hozzájuk fordulnak, hát ők azok a bűnösök. 10. Ó, kik hisznek! Midőn hivő menekült (asszonyok) jőnek hozzátok, hát vizsgáljátok meg őket. Allah a Legjobb Tudója az ő hitüknek. S ha megtudtátok, hogy ők (igaz)hívők, hát ne küldjétek őket vissza a hitetlenekhez, ők nem megengedettek a (hitetlenek) számára, sem azok (a hitetlenek) az ő számukra. S adjátok meg a (hitetleneknek) azt, mit költöttek (reájuk). S nem vétek számotokra, ha vélük nemzetek, midőn ha megadjátok nékik díjukat. S ne lépjetek kötelékre hitetlen asszonyokkal, s kérjétek (visszaadását annak), mit (reájuk) költöttetek. S hadd kérjék (a hitetlenek is) azt, mit költöttek. Ez Allah ítélete. Ő ítél köztetek. S Allah a Mindenttudó, a Bölcs. 11. S ha valamely hitvestek elmegy tőletek a hitetlenekhez, s tiétek a beteljesülés, hát adjatok azoknak, kiknek hitvesei elmentek annyit, mint mibe kerültek. S tartsátok számon Allahot, Akit ti hisztek. 12. Ó Próféta! Midőn eljőnek hozzád a hívő asszonyok hűségi fogadalmat téve néked, hogy nem állítanak semmilyen társat Allahnak, nem lopnak, nem paráználkodnak, nem ölik meg gyermekeiket, nem jőnek hazugsággal, mit kezeik s lábaik közt agyaltak ki, s nem mondanak ellen néked abban mi illő, hát vedd fogadalmukat, s kérd Allah bűnbocsánatát nékik. Lám! Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes. 13. Ó, kik hisznek! Ne forduljatok a néphez, kiken Allah haragja, kik bizony kétségbe vonják a Túlvilágot, akár a hitetlenek, (kik) kétségbe vonják a sírok gazdáit. . 6l. szúra Sorok (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Dicsőítse Allahot (minden), mi az egeken, s a földön. S Ő a Nagyszerű, a Bölcs. 2. Ó, kik hisznek! Miért mondjátok azt, mit nem tesztek? 3. Megnő az iszony Allahnál, ha azt mondjátok mit nem tesztek. 4. Íme! Allah szereti azokat, kik az Ő ügyéért harcolnak sorokban, s ők akár a jól megalapozott épület. 5. S midőn mondá Mózes az ő népének: Ó, nép! Miért gyötörtök engem, s bizony tudjátok, hogy én Allah küldötte vagyok néktek. S midőn félrevonulának, hát félrevezeté Allah az ő sziveiket. S Allah nem vezeti a züllöttek népét. 6. S midőn mondá Jézus, Mária fia: Ó, Izrael fiai! Íme! Én Allah küldötte vagyok tinéktek, megerősítvén azt , mi énelőttemm kinyilatkoztatott a Tórában, s hirdetvén a küldöttet ki utánam jő, kinek neve: Ahmed. S midőn ő elhozá nékik a bizonyságokat, mondák: Ez nyilvánvaló mágia. 7. S ki bűnösebb annál, mint ki kieszeli Allahra a hazug szót, s ő az Iszlámra hívatott? S Allah nem vezeti a bűnösök népét. 8. Ők ki akarják oltani szájaikkal Allah világosságát, hanem Allah kiteljesíti az Ő világosságát, akárhogy is iszonyodnak a hitetlenek. 9. Ő az, Ki elküldé az Ő Hírnökét az Útmutatással, s az igaz hittel, hogy felültmúlja általa az összes hitvallást, bármennyire is iszonyodnak a bálványimádók. 10. Ó, kik hisznek! Elvezesselek-é titeket az üzlethez, mi megmenekít benneteket a fájdalmas szenvedéstől? 11. Higgyetek Allahban, s az Ő Hírnökében. küzdjetek Allah útján vagyonotokkal, s életetekkel. Ez így jobb néktek, ha tudjátok. 12. Ő megbocsájtja néktek vétkeiteket, s bevezet titeket a Mennyekbe, mi alatt folyók futnak, s üdvös a lakhely az Éden kertjeiben. Ez hát a hatalmas győzelem. 13. S egy másik is, mit szerettek: Allah pártfogását, s a közeli győzelmet. S hirdess hát (ó, Muhammad) a hívőknek. 14. Ó, kik hisznek! Legyetek Allah pártfogói, mint ahogy Jézus, Mária fia mondá a tanítványoknak: Kik az én pártfogóim Allahhoz? Mondák a tanítványok: Mi vagyunk Allah pártfogói. S egy rész Izrael fiaiból hitt, s egy (másik) rész tagadott. S Mi megtámasztánk azokat, kik hittek ellenségeikkel szemben, s kiemelkedők lettek. . 62. szúra Pénteki gyülekezet (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Allahot magasztalja (minden) mi az egeken, s a földön, a Teljhatalmút, a Szentet, a Nagyszerűt, a Bölcset. 2. Ő az, Ki az írástudatlanok közé küldöttet küldött őközülük, hogy felolvassa nékik az Ő kinyilatkoztatásait, gyarapítsa őket, s hogy megtanítsa nékik az Írást, s a Bölcsességet, s bizony ők azelőtt a nyilvánvaló eltévelyedésben voltak. 3. S mások (is így) közülük, kik nem csatlakozának őhozzájuk. S Ő a Nagyszerű, a Bölcs. 4. Ez hát Allah kiváltsága, mit annak ad, kinek Ő akar. S Allah a Hatalmas Kiváltság Birtokosa. 5. Azoknak példája, kikre ráaggattatott a Tóra, majd ők nem hordozák azt, akár a szamár, mi könyveket hordoz. Nyomorult példája a népnek, kik meghazudtolák Allah kinyilatkoztatásait. S Allah nem vezeti a bűnösök népét. 6. Mondd (ó, Muhammad): Ó, kik Zsidók! Ha ti felteszitek, hogy ti vagytok Allah kiváltságosai a (többi) emberek felett, hát vágyjátok a halált, ha őszinték vagytok. 7. S ők nem vágyják azt sohasem azáltal, mit kezeik megelőlegeztek, s Allah a bűnösök Tudója. 8. Mondd (ó, Muhammad): Íme! A halál, mitől ti meghátráltok, hát bizony találkozótok lészen véle, majd visszavétettek a Láthatatlan, s a Látható Tudójához, s Ő kihirdeti néktek azt, mit tettetek. 9. Ó, kik hisznek! Midőn ha szólítva vagyon az imára a gyülekezet napján, hát siessetek Allah megemlékezésére, s hagyjátok abba az adást, s vevést. Ez így jobb néktek, ha tudjátok. 10. S midőn az ima veget ér, hát oszoljatok el a földön, vágyjatok Allah bőkezűségéből, s emlékezzetek sokat Allahra, hátha tán boldogultok. 11. S midőn ha látják az üzletet, vagy mulatságot, hát kiszakadnak ahhoz, s téged állva hagynak. Mondd: Mi Allahnál van, az jobb mint a mulatság, s az üzlet, s Allah a Gondoskodók Legjobbika. . 63. szúra Képmutatók (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Midőn eljövének hozzád (Ó, Muhamma) a képmutatók, hát mondák: Mi tanúsítjuk, hogy te Allah Hírnöke vagy. S Allah tudja, hogy te az Ő Hírnöke vagy, s Allah tanúsítja, hogy a képmutatók hazugok. 2. Ők ürügynek veszik hitüket, s akadályoztatnak Allah útján. S ocsmányság az, mit tesznek. 3. Ez, miáltal ők hittek, majd tagadtak, s hát megbélyegeztetett szívük, s ők nem fogják fel. 4. S midőn látod őket tetszenek néked testeik, s ha szólnak, hát hallgatod szavukat. Ők, akár az aládúcolt fadarabok, úgy goldolják, hogy minden kiáltás ellenük szól. Ők az ellenség, hát óvakodjatok tőlük. Allah leküzdi őket! Ó, mily elferdültek! 5. S midőn mondva van nékik: Jöjjetek! Allah Hírnöke bűnbocsánatot kér számotokra! Hát ők félrekapják fejeiket, látod őket elfordulni, s ők dölyfösek 6. Mindegy az számukra, hogy bűnbocsánatot kértél nékik, vagy nem kérsz bűnbocsánatot nékik. Íme! Allah nem bocsájt meg részükre. Íme! Allah nem vezeti a züllöttek népét. 7. Ők azok, kik mondják: Ne áldozzatok azokra, kik Allah Hírnökével vannak addig, míg ki nem válnak. S Allahé az egek, s a föld tárházai, s hanem a képmutatók nem fogják fel. 8. Ők mondják: Ha visszatérünk Al-Madinah-ba, bizony a hatalmasabb kiűzi onnan a gyengébbet; s Allahé a hatalmasság s az Ő Hírnökéé, s a hívőké. Hanem a képmutatók nem tudják. 9. Ó, kik hisznek! Ne vonjanak el titeket vagyonotok, sem fiaitok Allah megemlékezésétől. S kik ezt teszik, hát azok ők, a vesztesek. 10. S áldozzatok abból, mit Mi még azelőtt adtunk néktek, mielőtt eljő egyiktekhez a halál, s ő mondja: Uram! Ha csak egy rövid időre is haladékot adsz, hát én alamizsnát adok, s a jótéteményűek közt leszek. 11. S Allah nem ad haladékot a léleknek, midőn eljő annak ideje. S Allah Értesült arról mit tesztek. . 64. szúra Kijózanodás (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Allahot magasztalja (minden) mi az egeken, s a földön, Övé a Teljhatalmúság, Övé a Dicsőség, s Ő mindenre képes. 2. Ő az, Ki megteremtett titeket, s köztetek ki hitetlen, s köztetek ki hívő, S Allah Látója annak mit tesztek. 3. Ő az egeket, s a földet az igazzal teremté meg, Ő megformált titeket, s formátokat széppé tevé. S Hozzá vezet a végzet. 4. Ő tudja azt mi az egeken, s a földön, s tudja mit eltitkoltok, s mit kinyilvánítotok. S Allah Ismerője a kebelek rejtekének. 5. Nem jött-é el hozzátok híre azoknak, kik azelőtt tagadtak, hát megízlelék Ocsmányságát dolguknak, s nékik a fájdalmas szenvedés. 6. Ez hát, miáltal eljövének hozzájuk küldötteik a bizonyságokkal, s mondák: Halandók-é kik minket vezetnek? Hát tagadtak, s elfordulának, s Allah be nem avatkozott. S Allah a Korlátlan, a Magasztos. 7. Feltevék azok kik tagadnak, hogy ők nem támasztatnak fel. Mondd (ó, Muhammad): Való igaz, Uram! Ti feltámasztattok, majd kihirdettetik néktek az, mit tettetek. Ez Allahnak kőnnyű. 8. Hát higgyétek Allahot, az Ő Hírnökét, s a világosságot mit Mi lebocsájtánk. S Allah Értesült arról mit tesztek. 9. A Napon Ő összegyűjt titeket a Gyülekezés Napjára, s az lesz a Józanlátás Napja. S ki hiszi Allahot, s jót cselekszik, hát Ő leveszi arról rossztéteményeit, s bevezeti őt a Mennyekbe, mi alatt folyók futnak, s ők amott örökkévalók mindörökké. Ez hát a hatalmas győzelem. 10. S azok kik tagadják, s meghazudtolják a Mi kinyilatkoztatásainkat, hát ők a Pokol gazdái, miben ők örökkévalók, s nyomorúságos a végzet! 11. Nem sújt le ártás, csak Allah engedelmével, s ki hiszi Allahot, hát Ő vezeti annak szívét. S Allah a mindenek Tudója. 12. S engedelmeskedjetek Allahnak, s engedelmeskedjetek a Hírnöknek. S ha elfordultok, hát hanem mi a Mi Hírnökünkön áll, az (csupán) a nyilvánvaló üzenés. 13. Allah! Nincs Isten, csak Ő. S Allahra hagyatkozzanak a hívők. 14. Ó, kik hisznek! Íme! Hitveseitek, s gyermekeitek közt vannak (kik) ellenségek néktek, hát óvakodjatok tőlük. S ha feloldoztok, szemet hunytok, s megbocsájtotok, hát lám! Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes. 15. Hanem vagyonotok, s gyermekeitek (csupán) kísértés. S Allah! Nála a hatalmas bér. 16. Hát tartsátok számon Allahot ahogy csak tudjátok, s halljátok, engedelmeskedjetek, áldozzatok, (ez) így jobb lelkeiteknek. S ki megmenekíttetett saját kapzsiságától, hát ezek ők, a boldogulók. 17. Ha Allahnak szép kölcsönt hiteleztek, hát ő megkétszerezi azt néktek, s megbocsájt néktek. S Allah a Hálaadó, az Irgalmas, 18. A Láthatatlan, s a Látható Tudója, a Nagyszerű, a Bölcs. . 65. szúra Válás (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Ó, Próféta! Midőn ti (férfiak) elváltok az asszonyoktól, hát váljatok azok terminusa (után), s vegyétek számba a terminust. S tartsátok számon Allahot, Uratokat. Ne űzzétek el őket házaikból, s azok ne is távozzanak, csak ha elhozák a nyilvánvaló ledérséget. Ezek hát Allah korlátjai, s ki áthágja Allah korlátait, hát bizony magát kárhozza e!. Te nem tudhatod: Tán Allah ezután bírja történésre a dolgot. 2. S midőn azok elérék terminusukat, hát fogjátok vissza őket illőn, avagy különüljetek el illőn, s két törvényismerő tanúsítson közületek, s Allahnak tegyétek meg a fogadalmat. Ez által intetik az, ki hiszi Allahot, s az Ítélet Napját. S ki számon tartja Allahot, Ő megteszi annak a kiutat, 3. S onnan ajándékozza meg őt, honnan nem számítja. S ki Allahra hagyatkozik, hát Ő elegendő néki. Íme! Allah elérkezteté az Ő parancsolását. Bizony Allah mindennek megtevé a mértéket. 4. S azok, kiket asszonyaitok közül elhagy a havibaj, s ha kétségtek van, hát terminusuk három hónap kiknek nem jő a vérzés. S azok, kik teherbe estek, hát terminusuk addig, míg világra nem hozzák terhüket. S ki Allahot számon tartja, hát Ő könnyűvé teszi néki dolgát. 5. Ez hát Allah parancsolása, mit Ő néktek kinyilatkozott, s ki Allahot számon tartja, hát Ő leveszi róla rossztéteményeit, s hatalmassá teszi annak bérét. 6. Ott szállásoljátok el őket (az asszonyokat), hol ti lakoztok gazdagságtok szerint, s ne ártsatok nékik azáltal, hogy szorult helyzetbe hozzátok őket. S ha azok tehetbe esnek, hát áldozzatok reájuk addig, míg terhüket világra nem hozzák. S ha azok szoptatnak tinéktek, hát adjátok meg nékik járandóságukat, s beszéljétek meg egymás közt illően. De ha egymásnak gondot okoztok, hát szoptasson őnéki (az atyának, s a gyermeknek) más (asszony). 7. S áldozzon az ki bőségben van bőségéből, s az kinek gondoskodása szűken mérettetett, hát áldozzon abból, mit néki Allah adott. Nem várja el Allah a lélektől csak azt, mit Ő néki adott. S Allah a viszontagság után megteszi a könnyedséget. 8. S hány település lázadt fel Urának, s az Ő küldötteinek parancsolása ellen, s Mi azt szigorú számvetéssel számolánk el, s botzasztó szenvedéssel bünteténk, 9. Hát megízlelé az dolgának gyarlóságát, s az ő dolgának beteljesülése az elveszés. 10. Előkészíté Allah nékik a szörnyű szenvedést. Hát tartsátok számon Allahot, ó megértés emberei. Ó kik hisznek! Bizony lebocsájtá néktek Allah az Emlékeztetőt, 11. A Hírnököt, ki olvassa néktek Allah megnyilvánult bizonyságait, hogy Ő kivezethesse azokat kik hisznek, s jókat cselekednek a sötétségből a vilagosságba. S ki hiszi Allahot, s jókat cselekszik, hát Ő bevezeti azt a Mennyekbe, mi alatt folyók futnak, s amott ők örökkévalók mindörökké. Bizony Allah széppé tevé számára a gondoskodást. 12. Allah az, Ki megteremté a hét Mennyországot, s a földből pedig ezekhez hasonlatosat. Ezek közül ereszkedik le a parancsolás; hát tudjátok meg, hogy Allah mindenre képes, s bizony körülölel Allah mindent a tudással. . 66. szúra Tilalom (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Ó, Próféta! Miért tiltod azt, mit néked Allah megengedetté tett vágyván asszonyaid megelégedését. S Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes. 2. Bizony Allah megengedetté tette néktek a feloldozást fogadalmatók alól. S Allah a ti Fenségtek, s Ő a Mindenttudó, a Bölcs. 3. S midőn a Próféta rábízta egyik asszonyára a hírt, s midőn az kibeszélte azt, hát Allah felszínre hozá azt néki (a Prófétáhak), s ő tudatta avval (az asszonyával) egy részét ennek, majd részenként előadta azt. S midőn (a Próféta) elhíresztele azt, mondá az asszony néki: Ki mondá el ezt néked? Mondá: A Mindenttudó, az Értesült mondá el nékem. 4. Ha (mindketten) Allahhoz fordultok bűnbánattal, (jó okotok van rá), hisz szívetek kívánja (a tilalmat). S ha őellene szítjátok egymást, hát lám! Allah, igen Ő az ő Őrizője, s Gábriel, a jócselekedetű hívők, s ráadást az angyalok az oltalmazók. 5. Megeshet, hogy az ő Ura, ha ő elválik tőletek, hát cserébe jobb asszonyokat ád néki nálatok, kik megbékéltek (Allahban), hívők, jámborok, bűnbánók, szolgálók, készek a böjtre, özvegyek, s hajadonok. 6. Ó, kik hisznek! Őrizzétek magatokat, s házatok népét a Pokol tüzétől, minek tüzelői az emberek s a kövek, mik felett az angyalok ridegséggel, szigorral, s ők nem mondanak ellent Allahnak abban, mit Ő parancsol nékik, hanem azt teszik mi nékik megparancsoltatott. 7. (Majd mondva lesz): Ó, kik tagadnak! Ne mentegetődzetek ma. Hanem megfizettetik néktek az, mit tettetek. 8. Ó, kik hisznek! Bánjátok meg bűneiteket Allahnak nyílt bűnbánattal! Megeshet, hogy Uratok leveszi rólatok rossztéteményeiteket, s bevezet titeket a Mennyekbe, mi alatt folyók futnak, s a Napon nem alacsonyítja le Allah a Prófétát, s kik vele hisznek. Az ő világosságuk maguk előtt tör előre, s jobbjaikban. Mondják: Urunk! Teljesítsd ki nékünk világosságunkat, s bocsájts meg nékünk! Íme! Te mindenre Képes vagy. 9. Ó, Próféta! Küzdj a hitetlenek, s képmutatók ellen, s légy vélük rideg. Az ő hajlékuk a Pokol, s nyomorúságos a végzet. 10. Példát vet Allah azoknak, kik hitetlenek: Noé asszonya, s Lót asszonya, s ők ketten a Mi két jócselekedetű szolgálónk alatt, hanem azok elárulák őket (a férjeket), s ők nem segítenek rajtuk Allah ellenében egyáltalán. S mondva volt (nékik): Térjelek be a Pokol tüzébe együtt az (oda) belépőkkel. 11. S példát vet Allah azoknak, kik hívők: A Fáraó asszonya, midőn mondá: Uram! Építs nékem egy otthont nálad a Mennyországban, s menekíts meg engem a Fáraótól, az ő művétől, s menekíts meg engem a bűnösök népétől. 12. S Mária, Imrán leánya, kinek szeplőtelen volt erénye, hát Mi belélehellénk a Mi lelkünkből. S ő hitelt adott Ura szavainak, az Ő írásainak, s a jámborak közül lett. . 67. szúra Teljhatalom (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Legyen áldott az, Kinek keze által a Teljhatalmúság, s Ő, aki mindenre képes, 2. Aki megteremté a halált, s az életet, hogy megpróbáljon titeket melyiktek jobb tettekben. S Ő a Nagyszerű, a Megbocsájtó. 3. Aki megteremté a hét Mennyországot összhangban. Te (ó, Muhammad) nem látsz hibát a Mindenható teremtésében, hát vesd vissza a tekintetet: Látsz-é bármily szakadást? 4. Majd vesd vissza a tekitnetet újra, s a tekintet visszafordul hozzád gyengén, s az tompa. 5. S bizony Mi megszépíténk a világ egeit lámpásokkal, s megtevénk azokat a Sátánok hajítóköveinek, s előkészíténk nékik a lángok gyötrelmét. 6. S azoknak, kik tagadják Urukat, hát a Pokol szenvedése, s nyomorúságos végzet. 7. Midőn belé vétetnek, hát hallják annak moraját, s az forrong, 8. Majdhogynem szétpattan a dühtől. Ahányszor abba (új) gazda hajíttatik, hát megkérdik őket annak őrei: Hát nem jött-é el hozzátok a figyelmeztető? 9. Mondák: Való igaz, bizony eljöve hozzánk a figyelmeztető, hanem mi meghazudtolánk, s mondánk: Nem bocsájtott le Allah semmit, s hanem ti a nagy eltévelyedésben vagytok. 10. S mondák: Ha hallgattuk volna, vagy felfogánk,hát nem lennénk a lángok gazdái közt. 11. Hát ők elismerék vétkeiket, s eltávolíttatván ők a lángok gazdái. 12. Lám! Azok, kik Urukat titokban félik, hát nékik a megbocsájtás, s a nagy bér. 13. S titkoljátok szavatokat, avagy kijelentitek azt, hát lám! Ő Tudója a kebelek rejtekének. 14. Hát nem tudja-é Ő, hogy mit teremtett? S Ő a Lágy, az Értesült. 15. Ő az. Ki megtevé néktek a földet alárendeltté, hát járjatok annak csapásain, s táplálkozzatok az Ő gondoskodásából. S Őhozzá vezet a feléledés. 16. Biztonságot reméltek-é Tőle, Ki a Menyországban, hogy Ő nem nyelet el titeket a földdel? S midőn lám! Az megrázkódtatott! 17. Avagy biztonságot reméltek-é Tőle, ki a Mennyországban, hogy Ő nem küldi reátok az orkánt? Hát majd megtudjátok mily az (Én) figyelmeztetésem! 18. S bizony tagadtak azok, kik őelőttük, hát mily volt bőszületem! 19. Avagy nem látták-é a madarakat felettük kinyújtva (szárnyaikat), s lecsapva (azt)? Nem tartja azokat más, mint a Mindenható. Íme! Ő a mindenek Látója. 20. S hát ki az, ki maga egy had néktek, ki pártfogol titeket a Mindenhatón kivül? Hanem a hitetlenek csupán ámulatban vannak. 21. S hát ki az, ki gondodkodik rólatok, ha Ő visszafogja az Ő gondoskodását? Mi több, ők bevették magukat az önérzetbe, s konokságba. 22. Az-é a jobban vezetett, ki arcán tapogatódzva jár, vagy az, ki nyíltan jár az egyenes ösvényen? 23. Mondd (ó, Muhammad): Ő az, Ki megalkotott titeket, s megtevé néktek a hallást, a látást, s a szíveket. Kevés az, mi hálát adtok! 24. Mondd: Ő az, Ki megsokasít titeket a földön, s Hozzá tereltettek össze. 25. S mondák: Mikor (végeztetik be) ez az ígéret, ha igazak vagytok? 26. Mondd: Hanem a Tudás Allahnál van, s én csupán a nyilvánvaló figyelmeztető vagyok. 27. S midőn megláták azt közel, hát elferdül azok arca kik hitetlenek, s mondva lesz: Ez az hát mit hívtatok. 28. Mondd (ó, Muhammad): Úgy látjátok-é, hogy Allah elpusztít engem, s kik énvélem, avagy megkegyelmez nékünk? Hát ki védi meg a hitetleneket a fájdalmas szenvedéstől? 29. Mondd: Ő a Mindenható. Mi hisszük Őt, s reá hagyatkozunk. S ti meg fogjátok tudni ki van a nyilvánvaló eltévelyedésben. 30. Mondd: Látjátok-é, ha elitatódik vizetek, hát Ki az, Ki elhozza néktek a forrásvizet? . 68. szúra Toll (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Nun. S a toll, mivel a sorokat írjátok, 2. Hát te nem vagy Urad kegyéből őrült. 3. S lám! Néked a kiapadhatatlan bér. 4. S lám! Te hatalmas teremtmény vagy. 5. S meglátod és meglátják 6. Melyiktek a tébolyult. 7. Íme! Urad a Legjobb Tudója annak ki letévelyedik az Ő útjáról, s Ő a Legjobb Tudója a jól vezetetteknek. 8. Hát ne engedelmeskedj a hazugoknak, 9. Kik egyezkedni szeretnének, hát egyezzenek ki. 10. S ne engedelmeskedj a gyarló fogadkozónak, 11. A becsmérelőnek, a rágalmak terjesztőjének, 12. A jó megtiltójának, a törvényszegőnek, a gonosztevőnek 13. Ki ráadást kapzsi, tolakodó. 14. Ez hát, miáltal néki a vagyon, s a fiak, 15. S midőn olvasatnak néki a Mi kinyilatkoztatásaink, mondá: Az elődök meséi! 16. S Mi megbillogozzuk őt az orrán. 17. Íme! Mi megpróbálánk őket, ahogy megpróbálánk a Mennyország gazdáit midőn megfogadák, hogy regggelre leszedik annak gyümölcsét, 18. S nem tevének kivételt. 19. Majd arra jöve a jelenés Uradtól, s ők aluvának, 20. S reggelre, mintha leszedettetett volna. 21. S szólíták egymást a reggel, 22. (Mondván): Hát igyekezzetek veteményetekbe, ha szedők vagytok. 23. Hát elindulának, s ők suttognak: 24. Ma nem avatkozik be ebbe a szűkölködő ellenetekben. 25. S korán nekiindulának, (s ők) megrendíthetetlenek a meggyőződésben. 26. S midőn megláták azt, mondák: Lám! Mi eltévelyedettek vagyunk! 27. Mi több, vigasztalanok vagyunk! 28. Mondá legjobbikuk: Nem megmondtam-é néktek: Miért nem magasztaljátok (Allahot)? 29. Mondák: Legyen Dicső Urunk! Lám! Mi bűnbe estünk. 3o. Majd egyik a másikat magához voná önvádaskodván. 31. Mondák: Jaj nékünk! Való, hogy mi gyalázatosak voltunk, 32. Megeshet, hogy a mi Urunk jobbat ad nékünk (ennél) amonnan. Lám! Mi vágyjuk Urunkat. 33. Eképpen hát a büntetés. S a TÚlvilág büntetése bizony nagyobb, ha tudnák! 34. Íme! Az őrizkedőké Uruknál a gyönyörűségek kertjei. 35. Hát megtegyük-é Mi a megbékélteket, akár a gaztevők? 36. Mi van véletek? Hogyan Ítéltek? 37. Avagy néktek az Írás miben tanuljátok, 38. Hogy tiétek benne az, mit jónak láttok? 39. Avagy néktek a fogadalom Tőlünk, mi elér a Feltámadás Napjáig, hogy tiétek az mit elrendeltek? 40. Kérdezd őket (ó, Muhammad), melyikük teszi fel ezt! 41. Avagy nékik a társak. Hát hadd hozzák el társaikat, ha igazak 42. A Napon, midőn az valóban bekövetkezik, s azok felszólíttatnak a leborulásra, s nem képesek, 43. Tekintetük megalázkodó, a szégyen elernyeszti őket. S bizony azok felszólíttattak a leborulásra, s ők sértetlenek. 44. Hát hagyj Engem, s azt ki meghazudtolja ezt a kijelentest. Mi fokozatosan juttatjuk el őket oda, mit nem tudnak. 45. S Én Elnéző vagyok vélük, s lám! Kelepcém szilárd. 46. Avagy fizetséget kérsz-é tőlük (ó, Muhammad), s ők nehéz adó alá vétettek? 47. Avagy övék-é a Láthatatlan, s ők le tudják írni? 48. Hát légy türelmes Urad ítéletére, s ne légy olyan, mint a bálna gazdája midőn szólított, s ő reménytvesztett. 49. S ha nem érte volna el őt Ura kegye, hát a kietlenségbe vettetett volna, s ő a kitaszított. 50. S az ő Ura kiválasztá őt, s megtevé a jócselekedetűek közé. 51. S lám! Azok, kik hitetlenek, majdhogynem zavarba hoznak téged tekintetükkel midőn hallják az Emlékeztetőt, s mondják: Íme! Ő bizony őrült! 52. S hanem ő nem más, mint Emlékeztető a teremtményeknek. . 69. szúra Valóság (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. A Valóság! 2. Mi a Valóság! 3. S mi elér hozzád, az mi a Valóság! 4. Thamud, s Aád (törzse) meghazudtolák az Ítélet eljövetelét. 5. S hanem Thamud, hát ők a villámcsapással pusztíttattak el. 6. S hanem Aád, hát ők az ádáz, morajló szél által pusztíttattak el, 7. Mit Ő reájuk rendelt hét hosszú éjjelen, s nyolc hosszú nappalon, hát láthattad volna a népet amott kidöntve, akár az üreges pálmafa törzs. 8. Hát látsz-é (ó, Muhammad) maradványukból? 9. S elhozák a Fáraó, s kik őelőtte, s az elpusztított közösségek a rontást, 10. S nem engedelmeskedének Uruk követének, hát Ő vevé őket a megszorító sújtással. 11. Íme! Midőn özönlött a viz, Mi az uszályon hordozánk titeket, 12. Hogy megtegyük azt néktek emlékül, s tudatosítsa azt a fül a tudatba. 13. S midőn megfuvattatik a harsona egyetlen fúvással, 14. S felemeltetnek a föld, s a hegyek, hát összeomlasztatnak egyetlen omlással. 15. Hát ezen a Napon bekövetkezik az Esemény. 16. S kettéhasíttatik az ég, s az ezen a Napon törékennyé lesz. 17. S az angyalok annak peremén lesznek, s nyolcan hordozzák ezen a Napon maguk fölött Urad Trónusát. 18. Ezen a Napon ti kiállíttattok, s nem lapulhat meg bennetek a titok. 19. S ekkor. kinek megadatik jobbjába az ő könyve, hát az mondja: Vedd, s olvasd könyvemet! 20. Én bizony sejtettem, hogy találkozóm lészen számvetésemmel. 21. S ő az üdvözült létben, 22. A magasságos Mennyben, 23. Minek fürtjei elérhetők. 24. (S mondva lesz): Egyetek, s igyatok üdvvel abból, mit a múlt napjaiban ti megelőlegeztetek. 25. S hanem kinek baljába adatik az ő könyve, hát mondja: Ó, bár ne adatott volna meg nékem könyvem, 26. S ne tudnám mi számvetésem! 27. Ó, bár a halál lett volna! 28. Nem segít rajtam vagyonom, 29. Elhagyott engem hatalmam. 30. (S mondva lesz): Vegyétek, s béklyózzátok meg őt, 31. Majd állítsátok ki őt a Pokolra, 32. S fűzzétek őt láncra, minek hossza hetven könyök. 33. Íme! Ő nem hitte Allahot, a Hatalmast, 34. S nem igyekezett táplálni a szűkölködést, 35. Hát nincs számára emitt a Napon barát, 36. Sem étek, csak a szenny, 37. Mit nem eszik más, csak a bűnösök. 38. Sőt, mi több. Esküszöm mindarra mit láttok, 39. S (mindarra) mit nem láttok, 40. Hogy ez bizony egy nemes küldött szava, 41. S az nem költő szava - keveset, mit hisztek! 42. S nem jövendőmondó szava - keveset, mit emlékeztek! 43. (S az) kinyilatkoztatás a Mindenségek Urától. 44. S ha ő Reánk mondott volna néhány hamis szót, 45. Hát Mi jobbja által vettük volna őt, 46. Majd elvágtuk volna az ő éltető ütőerét, 47. S nincs köztetek egy sem, ki Minket tőle visszatart. 48. S lám! Az bizony emlékeztető az őrizkedőknek, 49. S lám! Mi bizony tudjuk, hogy köztetek ki meghazudtolja azt, 50. S lám! Az bizony gyötrelem a hitetlenekre. 51. S lám! Az bizony a tökéletes igaz. 52. Hát magasztald a te Hatalmas Urad nevét! . 70. szúra Felmenetel (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Kérdezé a kérdező a szenvedést mi bekövetkezik 2. A hitetleneknek, s minek nincs kivédője, 3. S mi Allahtól, a Felmenetel Urától való. 4. Őhozzá emelkednek fel az angyalok, s a Lélek a Napon, minek mértéke ötven ezer év. 5. Hát légy állhatatos (ó, Muhammad) szép kitartással. 6. Lám! Ők azt messzinek látják, 7. S Mi azt közelinek látjuk: 8. A Nap, midőn az ég akár az olvadt réz, 9. S a hegyek akár a gyapjúpehely, 10. S nem kérdi cimbora a cimborát, 11. Hisz ők láttatva lesznek velük. S ezen a Napon a gaztevő gyermekei árán szeretné magát megváltani a szenvedéstől, 12. S hitvese, barátja árán, 13. S vérrokona árán, ki befogadá őt, 14. S azok árán, kik a földön mindösszesen, majd ha (ők) megmenekítenék őt! 15. Hanem, mi több! Íme! A Pokol tüze 16. Mi heveny arra, hogy süssön, 17. Hívja azt ki hátat fordított s mekekült, 18. S gyűjtötte (a vagyont), s visszatartotta azt. 19. Íme! Az ember aggodalmasnak teremtetett, 20. Izgatott, midőn megérinti őt a gyarlóság, 21. S húzódozik midőn megérinti őt a jó, 22. Kivéve az imádkozók, 23. Kik minden időben megtartják imájukat. 24. S kiknek vagyonában elismerten jussa van 25. A koldusnak, s az ínségben szenvedőnek; 26. S azok, kik hiszik az Ítélet Napját, 27. S azok, kik rettegik Uruk büntetését - 28. Lám! Nincs biztonság Uruk büntetése (elől) 29. S azok, kik erényüket megőrzik, 30. Kivéve hitvessükkel szemben, s azokkal kiket jobbjuk bír, hát vélük ők nem hibáztathatók. 31. S kik arra vágynak mi emögött, hát ők a törvényszegők. 32. S azok, kik megtartják esküjüket, egyezségüket, 33. S azok, kik hitfogadalmukat állják, 34. S azok, kik imájukat megtartják, 35. Hát azok a Mennyekben becsületben tartatnak, 36. S mi van azokkal, kik tagadnak, s reád merednek (ó, Muhammad) tágranyílt szemekkel 37. Jobbról, s balról csoportokban? 38. Lesi-é minden ember közülük, hogy belépjen a Gyönyörűségek Mennyországába? 39. Mi több, lám! Mi abból teremténk őket mit tudnak. 40. Sőt! Esküszöm a felkelő, s a lenyugvó (bolygók) Urára, hogy Mi vagyunk (kik megáldattunk) a Képességgel 41. Arra, hogy felváltsuk őket náluk jobbakkal. S nem Mi vagyunk, kik megelőzhetők. 42. S hagyd őket fecsegni, s játszani, mígnem találkozójuk lészen Napjukkal, mi nékik beígértetett, 43. A Nap, midőn ők sebesen kibújnak a sírokból, mintha ők egy célért versengenének, 44. Tekintetük megalázkodott, s elernyeszti őket a lekicsinylés. Ez hát a Nap, mi nékik beígértetett. . 71. szúra Noé (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Íme! Mi elküldénk Noét az ő népéhez, (mondván): Figyelmeztesd néped előre, hogy eljő hozzájuk a fájdalmas szenvedés. 2. Mondá: Ó nép! Íme! Én egy nyilvánvaló figyelmeztető vagyok néktek, (ki mondja): 3. Szolgáljátok Allahot, s tartsátok számon őt, s engedelmeskedjetek. 4. S Ő megbocsájt néktek vétkeitekből, s haladékot ad néktek egy bizonyos ideig. Lám! Allah terminusa midőn ha eljő, hát az nem késleltethető, ha tudnátok! 5. Mondd: Uram! Lám! Én hívám népemet éjjel, s nappal, 6. S nem gyarapítja őket hívásom, csak undorban, 7. S lám! Mindahányszor hívom őket, hogy Te megbocsájthass nékik, ők ujjaikat füleikre teszik, s eltakarják magukat ruháikkal, makacskodnak, s fennhéjázón dölyfösködnek. 8. Majd én megfeszítve (magam) hívám őket, 9. Majd nyilvánosan jelentem ki nékik, s titokban esdeklek nékik. 10. S mondám: Kérjétek Uratok bűnbocsánatát - Lám! Ő Megbocsájtó. 11. Ő leküldi néktek az égből a zivatart, 12. S nyújt néktek vagyont, fiakat, s megteszi néktek a Mennyeket, s megteszi néktek a folyókat. 13. Mi az, hogy nem vágyjátok Allahnak a méltóságot, 14. S bizony Ő lényekké teremtett titeket? 15. Nem látjátok-é hogyan teremté meg Allah a hét Mennyországot összhangban? 16. S megtevé a holdat bennük világosságnak, s megtevé a napot lámpásnak! 17. S Allah kikelesztett titeket a földből felnövőkként, 18. Majd visszatérít titeket abba, s Ő életre keltvén (újra) előhoz benneteket. 19. S Allah megtevé néktek a földet kitárulóvá, 20. Hogy átfűzzétek annak völgyeit, útjait. 21. Mondá Noé: Uram! Ők nem engedelmeskedének nékem, s azt követik, kit nem gyarapít vagyona, s gyermeke, csak veszteséggel. 22. S Ők nagy csalárdságot szövének, 23. S mondák: Isteneitek nem hagynak el. Nem hagy el Wadd, sem Suwa, sem Yaguth, sem Yaug, sem Nasr, 24. S bizony ők nagyon eltévelyedének, s Te nem gyarapítád a bűnösöket, csak eltévelyedésben. 25. S hibáik által ők megfullasztattak, s bevezettettek a Pokol tüzébe. S ők nem lelének maguknak Allahon kívül pártfogót. 26. S mondá Noé: Uram! Ne hagyd meg a földön a hitetlenek otthonát. 27. Ha Te meghagyod őket, hát ők eltévelyítik a Te szolgálóidat, s nem szülnek mást mint buja tagadást. 28. Uram! Bocsájts meg nékem, szüleimnek, s annak ki hívőként tér be házamba, a hívő férfiaknak, s asszonyoknak, s ne gyarapítsd a bűnösöket, csak romlással. . 72. szúra Dzsinn (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében l. Mondd (ó, Muhammad): Sugalltatott nékem, hogy egy csapat a dzsinnekből meghallgatott, s mondák: Íme! Mi meghallánk a csodás Koránt, 2. Mi elvezet a jó irányba, s mi hisszük azt, s nem állítunk egy társat sem Urunknak. 3. S mi (tudjuk), hogy Ő - legyen Urunk Dicsfénye magasságos! - nem vett (magának) hitvest, sem gyermeket, 4. S hogy egy félkegyelmű közülünk förtelmeset mondott Allahra. 5. S lám! Mi véltük, hogy nem mondanak az emberek, s a dzsinnek Allahra hazug szót - 6. S valóban (ó, Muhammad), vannak emberi lények, kik dzsinnek lényeiben keresnek menedéket, s azok csak irtózatban gyarapítják őket. 7. S ők úgy vélék, ahogy ti vélétek, hogy Allah nem támaszt fel senkit. 8. S (a dzsinn, ki hallá a Koránt, mondá): Mi érzékelénk az eget, s teli találánk azt szilárd őrizőkkel, s árnyakkal. 9. S mi amott űlénk, hol az ülés a hallásra. S ki most hall, hát talál magának árnyat, mi reá vár, 10. S mi nem tudjuk, hogy ártás-é az, mi akartatik azoknak kik a földön, avagy az ő Uruk útmutatást akar-é nékik? 11. S íme! Köztünk kik jócselekedetűek, s köztünk kik enélkül. Mi különböző elrendelések szerint vagyunk. 12. S mi úgy véljük, hogy nem térhetünk ki Allah elől a földön, s nem térhetünk ki előle megfutamodással. 13. S midőn mi meghallánk az Útmutatást, mi hívénk azt, s ki hiszi Urát, hát ne félje az elvesztést, sem az elnyomást. 14. S íme! Köztünk kik megbékéltek, s köztünk kik igazságtalanok. S kik megbékéltek (Allahban), hát azok eltökéltek a helyes irányban. 15. S hanem az igazságtalanok, hát ők a tűzifa a Pokolra. 16. S ha (a bálványimádók) rátérnek a (helyes) útra, hát Mi adunk nékik inni vizet bőséggel, 17. Hogy Mi ezáltal megkísértsük őket, s (megtudjuk) ki az ki szembeszáll Ura megemlékezésével; s Ő odaláncolja azt az örökké növekvő szenvedéshez. 18. S a szentélyek Allahnak vannak, hát ne fohászkodjatok Allahhal együtt máshoz. 19. S midőn Allah szolgálója felállt, hogy fohászkodjon hozzá, azok őkörülötte majdhogynem elnyomák őt. 20. Mondd (ó, Muhammad): Hanem én Uramhoz fohászkodom, s nem társítok Hozzá senkit. 21. Mondd: Íme! Nem bírok én számotokra ártással, sem jó iránnyal. 22. Mondd: Íme! Nem óvhat meg engem senki Allahtól, s nem lelék Rajta kívül menedéket, 23. (Rajtam nem áll más), mint csupán (az Igaz) megüzenése Allahtól, s az Ő küldetései. S ki nem engedelmeskedik Allahnak, s az Ő Hírnökének, hát Lám! Néki a Pokol, hol mindörökkön örökké. 24. Addig, mígnem meglátják azt mi nékik beígértetett. S ők majd megtudják ki gyengébb pártfogókban, s ki kevesebb számban. 25. Mondd (ó, Muhammad): Én nem tudom, hogy mi néktek beígértetett közeli-é, avagy Uram megtevé annak a messziséget. 26. (Ő) a Láthatatlan Tudója, s Ő nem hozza felszínre senkinek az Ő titkát, 27. Kivéve a küldöttet, kiben Ő megelégedett, s Ő odafűzi őelé, s mögé az őrizőt, 28. Hogy Ő megtudja vajon valóban megüzenék-é Uruk küldetését. S Ő körülölelí azt, mi ővélük, s Ő számba vesz mindent. . 73. szúra Beburkolózott (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Ó ki beburkolózott! 2. Légy ébren az éjjel, csak keveset ne - 3. Annak felét, avagy csökkents abból egy keveset, 4. Avagy toldjad meg azt, - s kántáld a Koránt fennhangon, 5. S Mi reád vetjük a súlyos szót. 6. Íme! Az éjjeli ébrenlét az, midőn a benyomás mélységesebb, s a szó biztosabb. 7. Íme! Tenéked a nappal a hosszú dolgaid, 8. S emlékezz Urad nevére, s szánj Néki áhitatot 9. A Kelet, s a Nyugat Ura, nincs más Isten, csak Ő, hát vedd Őt kire hagyatkozz. 10. S légy állhatatos arra mit mondanak, s válj el tőlük szép elválással. 11. S hagyd meg Nékem a hazudtolókat, kik az élvezet hajhászai, s adj nékik egy kevés haladékot. 12. Íme! Nálunk a béklyók, s a lángoló tüzek, 13. S az étek mi fojtogat, s a fájdalmas szenvedés 14. A Napon, midőn megrendül a föld, s a hegyek, s a hegyek bucka lesznek a futóhomokon. 15. Íme! Mi elküldénk hozzátok a küldöttet tanúként ellenetek, ahogy Mi elküldénk a Fáraóhoz a küldöttet. 16. S fellázadt a Fáraó a küldött ellen, hát Mi durva sújtással vevénk őt. 17. Ha tagadtok, hát hogyan őrizkedtek a Napon, mi megteszi a gyermekeket ősszé, 18. S az ég kettéhasíttatik általa? Az Ő ígérete beteljesíttetik. 19. Lám! Ez hát az Emlékeztető. S ki akar, hát vegyen utat az Ő Urához. 20. Lám! Urad tudja, hogy te majdhogynem kétharmadát az éjnek ébren töltöd, avagy annak felét, vagy harmadát, s (így a) társaság kik tevéled. S Allah kiszabja az éjt, s a nappalt. Ő tudja, hogy ti nem veszitek számba azt, hát megenyhül felétek. Hát olvassátok a Koránból azt, mi könnyen megy néktek. Ő tudja, hogy köztetek kik betegek, s mások a földet járják kutatván Allah kiváltságát, s mások (pedig) Allah útján harcolnak. Hát olvassátok azt, mi könnyen megy abból, tartsátok meg az imát, adjatok kötelező alamizsnát, s kölcsönözzetek Allahnak szép hitelt. S mit előlegeztek magatoknak a jóból, hát azt Allahnál meglelitek. Ő jobb, s hatalmasabb a bérben. Kérjétek Allah bűnbocsánatát. Íme! Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes. . 74. szúra Palástot viselő (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Ó te, a palást viselője, 2. Kelj fel és figyelmeztess! 3. S Uradat hát magasztald, 4. S öltözéked hát tisztítsd meg, 5. S a szennyet hát kerüld! 6. S ne kívánd a (földi) gyarapvást! 7. S Uradért, hát légy állhatatos! 8. S midőn harsan a harsona, 9. Hát ez a Nap lesz a gyötrelem Napja, 10. Hol a hitetlenekre nincs könnyűség. 11. Hagyd meg (azokat) Nékem, s őt kit Én egyetlennek teremték, 12. S megtevén néki a bőséges vagyont, 13. S a fiakat tanúkul, 14. S elringatám őt ringatván. 15. Majd ő azt kívánja, hogy adjak még. 16. Mi több! Lám! Ő a Mi kinyilatkoztatásainkkal szemben makacs volt. 17. S Én egyre növekvő szenvedéssel ernyesztem őt el. 18. Íme! Ő gondolt egyet, s számított 19. Hát megölettetett ő (abba), ahogy számított! 20. Majd (újra) megölettetett ő (abba), ahogy számított! 21. Majd nézett, 22. S elzordult, majd elégedetlenné lett. 23. Majd hátat fordított, s dölyfösködött, 24. S mondá: Ez nem más, mint az ősök mágiája, 25. S ez nem más, mint egy halandó szava. 26. Őt Én a perzselésbe érkeztetem. 27. S mi (hír) érjen be téged, mi (is) az a perzselés! 28. Az nem hagy el, de meg sem hagy, 29. Elfonnyasztója az embernek. 30. S efölött még tizenkilenc. 31. S Mi nem tevénk meg a Pokol őrizőinek, csakis angyalokat, s az ő számukat Mi csupán kísértésnek tevénk meg azoknak kik tagadnak, hogy legyenek bizonyosak azok kiknek megadatott az Írás, s gyarapodjanak hitben azok kik hívők, s hogy ne kétkedjenek azok kiknek megadatott az Írás, sem a hívők, s hogy mondják azok kiknek sziveiben a betegség, s a hitetlenek: Mit akart Allah ezzel a példával? Eképpen tévelyíti el Allah azt kit Ő akar, s vezeti azt, kit Ő akar. S nem tudja Urad seregét, csakis Ő. S ez nem más, mint egy Emlékeztetés a halandóknak. 32. Mi több, a Hold, 33. S az éj midőn visszavonul, 34. S a reggel midőn fényre virrad, 35. Lám! Ez hát az egyik legnagyobb (bizonyság), 36. Figyelmeztetőül a halandóknak, 37. Annak közületek, ki előrenyomul, avagy hátramarad. 38. Minden lélek záloga annak mit elnyert, 39. Kivéve akik jobb kézről fognak állni. 40. A Mennyekben ők egymást kérdezik. 41. A gaztevőkről: 42. Mi fűzött ide titeket a perzseléshez? 43. Mondják: Mi nem azok voltunk kik imádkoztak, 44. Sem azok, kik a szűkölködőket táplálták. 45. S mi átgázoltunk az átgázolókkal, 46. S meghazudtolánk az Ítélet Napját, 47. Mígnem eljöve hozzánk az Elkerülhetetlen. 48. S nem használ nékik a közbenjárás, sem a közbenjárók. 49. Hát mi van vélük, hogy ők az Emlékeztetőtől elfordulók, 50. Mintha ők rémült szamarak lennének, 51. Mik az oroszlántól menekülnek. 52. Mi több, minden lény közülük azt akarja, hogy adassanak meg a nyílt lapok (Allahtól). 53. Mi több, valóban. Ők nem félik a Túlvilágot. 54. Mi több, lám! Ez hát az Emlékeztető. 55. S ki akarja, hát megemlékezik arról. 56. S ők nem emlékeznek meg, csak ha Allah akarja (azt). Ő a rettegés forrása, s Ő a Megbocsájtás forrása. . 75. szúra Feltámadás (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható es Könyörületes Allah nevében 1. Sőt, esküszöm a Feltámadás Napjára, 2. Sőt, esküszöm a vádaskodó lélekre. 3. Úgy számítja-é az ember, hogy Mi nem gyűjtjük össze az ő csontjait? 4. Ó, valóban. Mi képesek vagyunk még ujját is (újra) elrendezni! 5. Mi több, az ember meg akarja hazudtolni azt mi őelőtte. 6. Kérdi: Mikor hát a Feltámadás Napja? 7. Hát midőn a tekintet összekuszáltatik, 8. S a hold megfogyatkozik, 9. S a nap, s a hold egyesíttetik, 10. Mondja az ember ezen a Napon: Merre meneküljek? 11. De sajnos nincs menedék! 12. Ezen a Napon Uradhoz van folyamodás. 13. Ezen a Napon kihirdetik az embernek mit az megelőlegezett, s mit hátrahagyott. 14. Sőt, az ember egy maga ellen beszelő szemtanú, 15. Ki ellágyítja mentegetődzéseit. 16. Ne mozgattasd meg általa nyelved, hogy siettesd azt. 17. Lám! Rajtunk áll annak összegyűjtése, s annak olvasása. 18. S midőn Mi olvasánk azt, hát kövesd annak olvasását, 19. Majd lám! Rajtunk áll annak értelmezése. 20. Sőt, hanem ti szeretitek a gyorsan elmúlót, 21. S elhanyagoljátok a Túlvilágot. 22. Ezen a napon az arcok tündöklők, 23. (S azok) Urukra nézők. 24. S ezen a Napon (más) arcok csüggedtek, 25. Te úgy véled, hogy megejtetik azokon a vész. 26. Sőt, midőn az élet feljő a torkon, 27. S mondatik: Ki (most) a varázsló ki segíteni képes 28. S ő úgy véli, hogy az elszakadás, 29. S a gyötrelem mi egymás hegyén hátán az, 30. Mi ezen a Napon Uradhoz vezet, 31. Miáltal nem bízott, s nem imádkozott, 32. S hanem meghazudtolt, s elfordult, 33. Majd elméne az ő háza népéhez ujjongván. 34. Közelebb hozzád, s közelebb, 35. Majd közelebb hozzád, s közelebb (a szenvedés). 36. Hát számítja-é az ember, hogy céltalan hagyatik? 37. S ő nem csepp volt-é az eredőből mi eleredt? 38. Majd alvadékká lett, s (Allah) teremtett, elrendezett 39. S megtevé belőle a párt, a férfit, s a nőt. 40. Hát nem Ő-é, ki képes életre kelteni a holtat? . 76. szúra Ember (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Eljött-é az embernek az idő az idők tengeréből, midőn ő feledésbe merült dolog volt? 2. Íme! Mi megteremténk az embert a besűrűsödő cseppből, hogy megpróbáljuk azt, majd megtevénk néki a hallást, s a látást. 3. Íme! Mi vezeténk őt az úton, s vajon ő hálaadó, avagy hitetlen. 4. Lám! Mi előkészíténk a hitetleneknek a bilincseket, az igákat, s a perzselő tüzet. 5. Lám! Az egyenesek Káfur elegyéből isznak egy csészével, 6. S a patak (vizét) isszák Allah szolgálói, mi ömölve ontatik elő, 7. (Miáltal) ők megfogadák a figyelmeztetést, s félik a Napot, minek iszonyúsága kiterjedő, 8. S táplálák étekkel a szűkölködőt, az árvát, s a fogságba esettet az ő iránti szeretetből, 9. (Mondván): Hanem mi (csupán) Allah orcáinak fényességéért táplálunk titeket. Mi nem akarunk tőletek (ezért) viszonzást, sem köszönetet. 10. Lám! Mi félünk Urunktól a komorság, s a végzet Napján. 11. Hát megőrizte őket Allah ennek a Napnak iszonyatosságától, s fellelette vélük a tündöklést, s a boldogságot, 12. S viszonozta nékik azt, miért állhatatosak voltak a Mennyországgal, s a selyemmel, 13. Hajladozván amott a nyoszolyákon, s nem látnak amott (heves) napot, sem dermedést. 14. S reájuk borul annak árnya, s roskodoznak annak fürtjei kínálkozván. 15. Körbevitetnek nékik az ezüst serlegek, s a kristály poharak. 16. (Csillogók akár) a kristály, (de azok) ezüstből, miket (tetteik) mérettek ki kiméretvén. 17. S inni adatnak nékik amott egy kehellyel a Vanjabil elegyéből, 18. S a patak vizéből minek neve: Salsabil. 19. S körbeveszik őket a halhatatlan ifjak, kiket ha láttok, elszórt gyöngyszemeknek gondoltok. 20. S midőn ha látsz, hát meglátod a gyönyört, s a nagy uradalmat. 21. S rajtuk a zöld selyem öltözék, az aranyhímzés, ezüst karperecet viselnek, s Uruk tiszta itallal oltja szomjukat. 22. (S mondva lesz nékik): Lám! Ez hát a viszonzás néktek, s igyekvéstek hálaadásra lelt. 23. Íme! Mi, igen Mi bocsájtánk le reád a Koránt kinyilatkozásként, 24. Hát légy állhatatos Urad ítéletére, s ne engedelmeskedj köztük a vétkesnek, avagy hitetlennek. 25. S emlékezz meg Urad nevéről virradatkor, s estetájt. 26. S az éjből is, hát borulj le Néki, s magasztald Őt a hosszantartó éjen. 27. Lám! Ezek szeretik a múlandóságot, s maguk mögött nehéz napot hagynak. 28. Mi teremténk meg őket, s szilardítánk meg tartásukat. S midőn Mi akarjuk, hát mi felváltjuk őket olyanokkal, mint ők. 29. Íme! Ez hát az Emlékeztető, s ki akar, hát vehet utat az ő Urához. 30. S ti nem akartok, csak ha Allah akar. Íme! Allah a Mindenttudó, a Bölcs. 31. S azt vezeti be az Ő kegyelmébe, kit akar, s a bűnösöknek Ő előkészíté a fájdalmas szenvedést. 77. szúra