. 44. szúra Füst (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Ha. Mim. 2. S a megnyilvánító Írás. 3. Íme! Mi lebocsájtánk azt az áldott éjszakán, s lám! Mi figyelmeztetők voltunk. 4. Miben elválasztatik minden bölcs parancsolás, 5. A parancsolás Mi Színünkből. - Lám! Mi voltunk a Küldők, - 6. Kegyelmet a te Uradtól. Lám! Ő a Meghalló, a Mindenttudó. 7. Ura az egeknek, a földnek, s mi a kettő közt. Ha bizonyosak lennétek! 8. Nincs Isten csak Ő. Ő életre kelt, s elmúlaszt, a ti Uratok s ősatyáitok Ura. 9. Mi több, ők kétségben játszadoznak. 10. Ügyelj (ó, Muhammad) a Napra, midőn eljő az égből a nyilvánvaló füst, 11. Mi elfedi az embereket. Ez lesz a fájdalmas szenvedés. 12. (Majd mondják): Urunk! Vedd le rólunk a szenvedést. Íme! Mi hívők vagyunk. 13. Hogyan lehetne nékik az Emlékeztető, midőn eljöve hozzájuk a megnyílvánuló küldött, 14. Majd elfordulának tőle, s mondák: Kiművelt bolond? 15. Lám! Mi visszafogánk kevéssé a szenvedést, s íme! Ti visszatértek. 16. A Napon midőn Mi lesújtunk a legnagyobb sújtással, hát íme! Mi (leszünk) a Megtorlók. 17. S bizony Mi megkísérténk őelőttük a Fáraó népét, midőn eljöve hozzájuk a nemes küldött, 18. (Mondván): Adjátok ki nékem Allah szolgálóit. Lám! Én néktek hű küldött vagyok. 19. S ne emelkedjetek Allah fölé. Íme! Én elhozom néktek a nyilvánvaló hatalmat. 20. S lám! Én Uramban keresek menedéket, - (Aki) a ti Uratok -, ha ti engem megköveztek. 21. S ha nem hisztek nékem, hát váljunk szét. 22. S fohászkodott az ő Urához, (mondván): Lám! Ez a bűnösök népe. 23. Majd (mondá az Úr): Vidd el szolgálóimat az éjjel. Lám! Ti követettek lesztek. 24. S hagyd a tengert nyugton, s lám! Ők a megfulladt sereg. 25. Hány kertet, s patakot hagyának hátra, 26. S veteményt, nemes helyeket, 27. S kegyet, miben elragadtattak! 28. Eképpen hát, s Mi ennek örökébe lépteténk egy másik népet. 29. S nem rítt értük az ég és a föld, s nem voltak marasztaltak. 30. S bizony Mi megmenekíténk Izrael fiait az iszonyú szenvedéstől, 31. A Fáraótól. Íme! Ő kimagasló volt a tékozlók közt. 32. S bizony Mi kiválasztánk őket tudatosan a teremtmények fölé. 33. S Mi adánk nékik a bizonyságokból, miben a nyilvánvaló megpróbáltatás volt. 34. Íme! Ezek bizony mondák: 35. Hanem ez csupán az első haláluk, s mi nem támasztánk fel (újra). 36. Hát hozzátok vissza atyáinkat, ha igazak vagytok. 37. Ők-é a jobbak, avagy Tubb'a népe, s kik őelőttük? Mi elpusztítánk őkét, hisz ők gaztevők voltak. 38. S Mi nem teremténk az egeket, a földet, s mi a kettő közt játékból. 39. Mi nem teremténk azokat, csak az Igazzal, s hanem legtöbbjük nem tudja. 40. Hanem az Elhatározás Napja az ő idejük mindnyájuknak. 41. A Nap, midőn nem segíthet cinbora a cimborán semmit, s ők nem pártfogoltak, 42. Csak az, kinek Allah megkegyelmezett. Lám! Ő a Nagyszerű, a Könyörületes. 43. Lám! A Zaqqum fája, 44. A vétkes étke! 45. Akár az olvadt réz, forrong a hasakban, 46. Akár a forró víz forrongása. 47. (S mondva lesz): Vegyétek azt, s vonjátok azt a Pokol fenekére. 48. Majd zúdítsatok az ő fejére a forrongó szenvedésből. 49. (Mondván): Ízleld meg! Lám! Te voltál a nagyszerű, a nemes! 50. Lám! Ez hát az, miben kételkedtetek. 51. Íme! Az őrizkedők biztonságos helyen vannak, 52. A kertekben, s patakokban, 53. Felöltvén a selymet, s a selyemhímzést (egymással) szemben. 54. Eképpen hát. S Mi párba állítjuk őket a hurikkal, kinek szeme (a gyönyör), 55. S ők hívnak amott minden gyümölcsöt biztonsággal. 56. Ők nem ízlelik meg benne, a halált, csak az első halált. S Ő megmenekíti őket a Pokol szenvedésétől 57. Urad kiváltságából. Ez hát a hatalmas győzelem. 58. S hanem Mi könnyűvé tevénk a te nyelveden (ezen Írast), hátha tán megemlékeznek. 59. Várj hát (ó, Muhammad). Lám! Ők is várnak. . 45. szúra Megereszkedés (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Ha. Mim. 2. Az Írás kinyilvánítása Allahtól való, Aki Nagyszerű, Bölcs. 3. Lám! Az egeken, s a földön a bizonyságok a hívőknek, 4. S megteremtésetekben, s az élőlényekben, mit Ő elszórt a bizonyságok a népnek, kik bizonyosak. 5. S az éj és nappal különbözősége, s a gondoskodás, mit Allah lebocsájt az égből, és életre kelti általa a földet annak halála után, s a szelek vezérlése a bizonyságok a népnek, kik felérik. 6. Ezek Allah Igéi, mit néked Mi olvasunk az Igazzal (ó, Muhammad). Hát mely történésben hisznek ők Allah, s az ő bizonyságai után? 7. Jaj minden vétkes hazudozónak, 8. Ki hallja Allah kinyilatkoztatásait mi néki olvastatik, majd megmarad dölyfösnek, mintha nem is hallaná azt! Hát hirdesd ki néki a fájdalmas szenvedést. 9. S midőn ő megtud valamit a Mi kinyilatkoztatásainkból, hát mulatságnak veszi azt. Ezek hát ők, kiké a szörnyű szenvedés. 10. Mögöttük a Pokol, s nem segít rajtuk egyáltalán az amit elnyertek, sem az mit Allahon kívül vettek oltalmazónak, s övék a hatalmas szenvedés. 11. Ez hát az Útmutatás. S azok, kik tagadják Uruk kinyilatkoztatásait, hát övék a bőszület fájdalmas szenvedése. 12. Allah az, Ki alárendelte néktek a tengert, hogy a bárka fusson rajta az Ő parancsolása által, hogy vágyjatok az Ő bőkezűségéből, hátha tán hálát adtok. 13. S Ő alárendelé néktek mindazt mi az egeken, s a földön Őtőle. Íme! Ezekben hát a bizonyságok a népnek, kik gondolkodnak. 14. Mondd azoknak, kik hisznek, hogy bocsájtsanak meg azoknak, kik nem remélik Allah Napjait. Hadd viszonozza Ő a népnek azt, mit elnyert. 15. Ki jól cselekedett, hát azt saját javára, s ki rosszul, hát az reá. Majd Uratokhoz téríttettek meg. 16. S bizony Mi megadánk Izrael fiainak az Írást, az Elrendelést, s a Prófétaságot, s Mi ellátánk őket a jókból, s kiváltságban részesíténk őket a teremtmények felett, 17. S Mi megadánk nékik a nyilvánvaló parancsolásokat. S ők nem különbözének össze, csak miután eljöve hozzájuk a tudás, vetélkedvén maguk közt. Íme! A te Urad ítél köztük a Feltámadás Napján abban, miben ők különbözének. 18. Majd Mi megtevénk téged (ó, Muhammad) a törvényességre a (Mi) parancsolásunkból, hát kövesd azt, s ne kövesd azok vágyait, kik nem tudnak. 19. Lám! Ők nem segílhetnek rajtad Allah ellenében egyáltalán. S íme! A bűnösök, egyik a másikának oltalmazója, s Allah az őrizkedők Oltalmazója. 20. Ez hát (szemmel látható) jel az embereknek, Útmutatás és kegyelem a népnek, kik bizonyosak. 21. Avagy számítják-é azok, kik elkövetik a gyarlóságokat, hogy Mi úgy teszünk velük, mint azokkal, kik hisznek, jókat cselekesznek, egyformán életükben, s halálukban? Rossz az, ahogy (ezt) megítélik. 22. S Allah az egeket, s a földet az Igazzal teremté meg, s viszonoztassék miden léleknek az, mit elnyert, s ne legyenek azok elkárhoztatva. 23. Láttad-é azt, ki (saját) kedvére vevé az ő istenét, s Allah őt tudva eltévelyíté, s pecsétet téve az ő hallására és szívére, s megtevé az ő látására a hályogot? Hát ki vezeti őt Allah után? Hát nem emlékeztek-é? 24. Mondák: Nincs más, mint az evilági élet. Meghalunk és élünk, s nem pusztít el minket, csak az idő. Hanem nincs őnékik ebben tudásuk, s csupán találgatnak. 25. S midőn olvastatnak nékik a Mi megnyilvánult bizonyságaink, nem más érvelésük, csak mint mondják: Hozzátok vissza atyáinkat, ha igazak vagytok. 26. Mondd (ó, Muhammad): Allah életre kelt titeket, majd elmúlaszt titeket, majd összegyűjt titeket a Feltámadás Napján, miben semmi kétség, s hanem az emberek többsége nem tudja. 27. S Allahé Teljhatalmúsága az egeknek, s a földnek, s a Napon, midőn az Óra felemelkedik, hát ezen a Napon a hasztalanok veszítenek. 28. S látod mindegyik nemzetet megereszkedvén, minden nemzet a maga könyvéhez hívattatik, s a Napon viszonoztatik néktek az, mit tettetek. 29. Ez hát a Mi könyvünk, mi ellenetek szól az Igazzal. Íme! Mi megörökíténk benne azt, mit tettetek. 30. Hanem kik hittek, jókat cselekedtek, hát bevezeti őket Uruk az Ő kegyelmébe. Ez hát a nyilvánvaló győzelem. 31. S hanem kik tagadtak (hát mondva lesz nékik): Hát nem olvastattak-é néktek a Mi kinyilatkozásaink? S ti dölyfösködtetek, s a gaztevők népe voltatok. 32. S midőn mondva volt: Lám! Allah igérete Igaz, s az Órában semmi kétség, ti mondátok: Mi nem tudjuk mi az Óra. Mi csupán sejtjük sejtelemmel, de mi nem vagyunk bizonyosak. 33. S előtűnének nékik a rosszak, miket tettek, s körülölelé őket az, mit megcsúfolának. 34. S mondva lesz: Ezen a Napon Mi elfeledünk titeket, mint ahogy ti is elfeleditek ezen Napotok találkozóját, s hajléktok a Pokol tüze, s nincs számotokra pártfogó. 35. Ez hát, miáltal ti mulatságnak vevétek Allah kinyilatkozásait, s elcsábított titeket az evilági élet. Hát a Napon nem vezettetnek ki abból, s nem is változtathatnak. 36. S Dicsőség legyen Allahnak, az egek Urának, a föld Urának, s a Mindenségek Urának. 37. S Övé a Méltóság az egeken, s a földön. Ő a Nagyszerű, a Bölcs. . 46. szúra Széldűnék (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Ha. Mim. 2. Az Írás kinyilatkoztatása Allahtól való, Aki Nagyszerű, Bölcs. 3. Nem teremténk Mi az egeket, a földet, s mi a kettő közt, csak az Igazzal, s a kijelölt időre. S kik tagadnak, szembe szegülnek azzal, mire figyelmeztetve vannak. 4. Mondd (ó, Muhammad): Láttátok-é azt, mihez fohászkodtok Allahon kívül? Láttassátok vélem mit tetemtének azok a földből. Avagy részük van nékik az egekben? Hozzatok nékem egy ez előtti írást, avagy a tudásnak nyomát, ha igazak vagytok. 5. S ki eltévelyedettebb annál, mint ki Allahon kívül fohászkodik olyanhoz, ki néki nem válaszol a Feltámadás Napjáig, s ők fohászukban tudatlanok. 6. S midőn az emberek összetereltetnek, azok nékik ellenségeik lesznek, s szolgálásukkal tagadók. 7. S midőn olvastatnak nékik a Mi megnyilvánult bizonyságaink, mondák azok kik tagadnak az Igazra, midőn az eljöve hozzájuk: Ez nyilvánvaló mágia. 8. Avagy mondják: Ő kieszelte azt. Mondd (ó, Muhammad): Ha én eszeltem volna ki, hát nem lenne erőtök támogatni engem Allah ellen egyáltalán. Ő Legjobb Tudója annak, mit erről értekeztek. Ő elegendő Tanúnak köztem, s köztetek, s Ő a megbocsájtó, a Könyörületes. 9. Mondd: Én nem vagyok új a küldöttek közt, s nem tudom mi téttetik vélem, s véletek. Hanem én csupán követem azt mi nékem sugalltatott, s én csupán egy nyilvánvaló figyelmeztető vagyok. 10. Mondd: Lássátok: Hanem az Allahtól való, s ti megtagadátok azt. S esküt vallott egy Igazságtevő Izrael fiai közül egy ilyenre, s hitt, de ti dölyfösködtetek. Íme! Allah nem vezeti a bűnösök népét. 11. S mondák azok kik tagadnak azoknak, kik hisznek: Ha az jó lenne, hát nem előznének meg minket annak elérésében. S amiért ők nem azáltal vezetettek, mondják: Ez egy régi hazugság. 12. S ezelőtt volt Mózes Írása, példamutatás és kegyelem, s ezen Írás (pedig) az arab nyelvvel megerősített, hogy figyelmeztesse azokat kik bűnbe estek, s hirdessen a jótevőknek. 13. Íme! Azok, kik mondák: A mi Urunk Allah, majd ők egyenesek, hát nincs félelem rajtuk, s nem ők bánkódnak. 14. Ezek a Mennyország gazdái, miben ők halhatatlanok, viszonzásul azért mit tettek. 15. S Mi elrendelénk az embernek a jótétet szüleivel. Az ő szülőanyja hordozá őt vonakodva, majd világra hozá őt vonakodva, s az ő hordozása és az ő elválasztása harminc hónap, s mígnem eléri teljét, s eléri a negyven évet, mondá: Uram! Ébressz fel engem, hogy hálát adjak kegyedért, mely kegyben részesítettél engem, szüleimet, s hogy jót tehessek, mit te befogadsz. S tedd meg nékem jóvá sarjaimat. Íme! Én bűnbánattal fordultam feléd, s íme! Én a (Tebenned) megbékélők közül vagyok. 16. Ezek hát akiktől Mi a legszebbet fogadjuk el, mit tettek, s áthaladunk bűneiken. Ők a Mennyország gazdái közt. Ez az igaz ígéret, mi nékik ígértetett. 17. S ki mondja szüleinek: Pfúj reátok! Azt ígéritek-é nékem, hogy előhozattatok, s bizony letűnének előttem a nemzedékek? S mindkettő Allahhoz könyörög segítségért, (mondván): Jaj néked! Higgyél! Lám! Allah Ígérete Igaz. S mondja: Ez nem más,csupán az elődök meséi. 18. Ezek hát azok, kiken beigazolódik a Szó a dzsinnek és emberek nemzeteiről, kik őelőttük tűnének le. ŐK a vesztesek. 19. S mindegyiknek a maga fokozata aszerint mit tettek, s fizesse meg nékik Ő tetteiket, s ők nem kárhoztatnak el. 20. S a Napon kitétetnek azok kik tagadnak a Pokol tüzére, (s mondva lesz): Elherdáltátok jó dolgaitokat evilági életeletekben, az élvezeteket keresve benne. Hanem a Napon megjutalmaztattok a gyalázatos szenvedéssel, miáltal dölyfösködétek a földön igaztalanul, s miáltal züllöttetek. 21. S emlékezz meg (ó, Muhammad) Aád fivéréről, midőn az figyelmezteté az ő népét a széldűnék közt, s bizony tűnének le előtte s mögötte a figyelmeztetők, (mondván): Ne szolgáljatok, csak Allahot. Íme! Én féltelek titeket a hatalmas Nap szenvedésétől. 22. Mondák: Eljött-é ez hozzánk, hogy elfordítson minket isteneinktől? Hát hozd el nékünk azt mit beígérsz, ha igaz vagy. 23. Mondd: Hanem a tudás Allahnál van. S én megüzenem néktek azt miáltal küldettem, s hanem én titeket tudatlan népnek látlak. 24. S midőn azok látták azt, (akár) az ő völgyeik felé tartó felleg, mondák: Ez hát a felleg, mi esőt hoz nékünk. Mi több, az mit siettetek szél, miben a fájdalmas szenvedés, 25. Lerombol minden dolgot az ő Ura parancsolásából. S a reggel úgy találja őket, hogy nem láttatik (semmi) az ő lakhelyeiken kívül. Eképpen jutalmazzuk a gaztevők népét. 26. S bizony Mi felhatalmazánk őket azzal, mivel Mi nem hatalmazánk fel titeket, s megtevénk nékik a hallást, a látást, s a szívet, s nem segíte nékik hallásuk, sem látásuk, sem szivük egyáltalán, mivelhogy megtagadák Allah kinyilatkoztatásait. S körülölelé őket az, mit megcsúfoltak. 27. S bizony Mi elpusztítánk a települést köröttetek, s odairányítánk a kinyilatkoztatásokat, hátha tán visszatérnek. 28. Hát miért nem segítenek nékik azok, kiket Allahon kívül vevének közelbevivő isteneknek? Mi több, azok eltévelyíték őket. S ez volt az ő hazugságuk, s az mit kieszeltek. 29. S midőn Mi feléd hajolánk (ó, Muhammad), valamifélék a dzsinnek közül, kik a Koránt kivánák hallani, s midőn ők elébe tárulának, mondák: Hallgassátok meg! S midőn az bevégeztetett, visszafordulának az ő népükhöz figyelmeztetőként. 30. Mondák: Ó, népünk! Lám! Hallottuk az Írást, mi Mózes után bocsájtatott le, megerősitvén azt, mi előtte volt, s ami az Igazhoz vezet, s az egyenes úthoz. 31. Ó, népünk! Válaszoljatok Allah hívására, s higgyétek Őt. Ő megbocsájtja néktek (néhány) vétkeiteket, s megóv titeket a fájdalmas szenvedéstől. 32. S ki nem Válaszol Allah hívására, hát az nem térhet ki a földön, s nincsenek számára oltalmazók Rajta kívül. Ezek nyilvánvaló eltévelyedésben vannak. 33. Avagy nem láták-é, hogy Allah az, Ki megteremté az egeket, a földet, s nem merült ki azok megteremtésében, s Ő képes arra, hogy életre keltse a halottat? Igen, Ő mindenre Képes. 34. S a Napon azok kik tagadnak kitétetnek a Pokol tüzére, (s kérdve lesz): Nem ez-é az Igaz? Mondák: Igen, a mi Urunk által. Mondá: Hát ízleljétek meg a szenvedést azáltal, mit tagadtatok. 35. Hát légy állhatatos (ó, Muhammad), ahogy állhatatosak voltak a küldött elődök szilárd szívei, s ne siettesd nékik (a szenvedést). A Napon majd meglátják azt mi nékik beígértetett, (s úgy fog tűnni nékik), hogy nem időzték el, csupán a nappalból egy órát. Üzenés. Hát pusztíttatik-é más, mint a züllöttek népe? . 47. szúra Mohammed (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Azok kik tagadnak és akadályoztatnak Allah útján, hát Ő hiábavalóvá teszi az ő cselekedeteiket. 2. S kik hisznek, jókat cselekednek, s hiszik azt mi megnyilatkoztatott Muhammadnak - s az az Igaz, mi Uruktól való -, hát Ő megszabadítja őket a rossztéteményeiktől, s jóvá teszi az ő állásukat. 3. Ez hát, miáltal kik tagadnak, a hamisat követik, s kik hisznek, az Uruktól való Igazat követik. Eképpen veti Allah az embereknek példáikat. 4. S midőn ha találkozátok azokkal kik tagadnak, hát (legyen) nyakszegés addig, mig fel nem morzsoljátok őket, s rabláncra nem fűzitek őket. S majd a kegyelem ezután, avagy a váltság addig, míg a háború le nem fekteti terhét. Ez hát. S ha Allah akarná, hát győzne felettük (egyedül is), hanem (Ő ezt leszi), hogy próbára tegyen titeket egyiket a másikán. S azok kik Allah útján ölettek le, hát sohasem lesznek hiábavalók az ő cselekedeteik. 5. Ő vezetni fogja őket, s jóvá teszi az ő állásukat, 6. S bevezeti őket a Mennyországba, mit Ő tudottá tett nékik. 7. Ó, kik hisznek! Ha Allah pártját fogjátok hát Ő pártfogolni fog titeket, s megszilárdítja lábaitokat. 8. S kik tagadnak, hát végromlást nékik, s Ő cselekedeteiket hiábavalóvá teszi. 9. Ez hát, miáltal ők irtóznak attól mit Allah kinyilatkoztatott, s Ő romba dönti cselekedeteiket. 10. Hát nem haladának-é a földön, s látják mily volt beteljesedése azoknak kik őelőttük? Allah elsöpörte őket. S a tagadóknak is ilyeténképpen lészen. 11. Ez, miáltal Allah patrónusa azoknak kik hiszitek, s a tagadóknak: hát nincs számukra patrónus. 12. Lám! Allah bevezeti a Mennyországba, mi alatt folyók futnak azokon, kik hisznek, s jókat cselelednek. S kik tagadnak hát élvezkednek, s azt eszik mit a jószág eszik, s a Pokol tüze az ő hajlékuk. 13. S mennyi település, mi szilárdabb volt erőben a te városodnál (ó, Muhammad), mi kiűzött téged, s Mi elpusztítánk azokat, s nem volt nékik pártfogó. l4. S az, ki magát az ő Ura bizonyságára hagyja olyan-é, mint az, kinek feldíszíttetett tettének ocsmánysága, s ők vágyaikat követik? 15. A Mennyország példája, mi az őrizkedőknek ígértetett: Amott a folyóvíz szennyezetlen, s a folyók tejből, minek íze nem változik, s a folyók borból, élvezetesek az ivóknak, s a folyók kipergetett mézből, amott nékik minden gyümölcsből, s megbocsájtás Uruktól. (Azok kik ennek lakói olyanok-é), mint azok, kik a Pokol tüzén örökkévalók, fortyogó vízzel csillapíttatik szomjuk, mi átvágja beleiket? 16. S köztük kik meghallgatnak téged (ó, Muhammad) addig, míg tovább nem lépnek tőled, s mondják azoknak kiknek a tudás megadatott: Mi az, mit az imént mondott? Ezek hát azok, kiknek Allah megpecsételte szíveit, s saját vágyaikat követik. 17. S kik jól vezetettek, Ő gyarapítá őket útmutatásban, s őrizést ad nékik. 18. Hát várnak-é ők mást, mint az Órát, hogy az hirtelen eljő hozzájuk. S bizony ennek előjele már eljövendt. S hogyan hát az ő megemlékezésük, midőn ha az eljővendt hozzájuk? 19. Hát tudd meg (ó, Muhammad), hogy igen Ő, nincs más Isten, csak Allah, s kérj bűnbocsánatot vétkedért , s a hívő nőknek és férfiaknak. S Allah tudja felbuzdultságtok, s pihenéstek (helyét). 20. S mondják azok, kik hisznek: Ha csak egy szúra lebocsájtatna! S midőn ha lebocsájtatik az ítelő szúra, s megemlíttetik benne a harc, hát látod azokat, kiknek sziveiben a betegség, s ők feléd tekintenek oly tekintettel, mit a halál elhalványít. Hát jaj nékik! 21. Engedelmesség, s illő szó. S midőn a dolog eldöntetett, ha ők igazak Allahhoz, hát jó nékik. 22. S azon vagytok-é, ha megparancsoltatik néktek, hogy rontsatok a földön, s megszakítsátok vérkapcsolattokat? 23. Ezek hát, kiket Allah megátkozott, s megsüketíté őket, s megvakítá tekinteteiket. 24. Hát nem gondolkodnak-é el a Koránon, avagy a szíveken azok lakatja? 25. Íme! Azok kik hátaikat fordítják miután megnyilvánult nékik az Útmutatás, hát a Sátán igézé meg azokat, s az kantározza fel őket. 26. Ez hát, miáltal ők mondák azoknak, kik iszonyodnak attól, mit Allah lebocsájtott: Mi néhány dologban engedelmeskedünk néktek. S Allah tudja az ő titkaikat. 27. S hogyan hát, midőn ha összeterelék őket az angyalok, ütlegelvén arcaikat, s hátaikat? 28. Ez hát, miáltal ők azt követék, mi Allahot felbőszíti, s iszonyodának attól, mi Őt megelégíti. Hát Ő lerombolá az ő cselekedeteiket. 29. Avagy számíták-é azok, kiknek szíveiben a betegség, hogy Allah nem hozza elő az ő gyűlöletüket? 30. S ha Mi akaránk, Mi láttatnánk véled őket (ó, Muhammad), hogy megismerd őket jeleikről. De te megismered őket beszédük hangzásáról. S Allah tudja az ő cselekedeteiket. 31. S hadd próbáljunk Mi meg titeket, míg meg nem tudjuk köztetek kik a kűzdők, az állhatatosak, s Mi megpróbáljuk a ti híreszteléseiteket. 32. Lám! Azok, kik tagadnak, s akadályoztatnak Allah útján, s szembe szegülnek a Hírnökkel, miután megnyilvánult nékik az Útmutatás, hát semmit sem ártanak Allahnak, s Ő romba dönti az ő cselekedeteiket. 33. Ó, kik hisznek! Engedelmeskedjetek Allahnak, s engedelmeskedjetek a Hírnöknek és ne tegyétek haszontalanná cselekedeteiket. 34. Lám! Kik tagadnak, s akadályoztatnak Allah útján, majd ők hitetlenként halnak meg, hát sosem bocsájt meg nékik Allah. 35. Hát ne tétovázzatok, s fohászkodjatok békességért , ti lesztek legfelül, s Allah véletek. Ő nem hagyja el néktek (viszonzását) cselekedeteiteknek. 36. Hanem az evilági élet játék, s mulatság. S ha hisztek, őrizkedtek, hát megadatik néktek béretek, s vagyonotok nem kérdez titeket. 37. Ha Ő megkérdezi azt tőletek, s okvetetlenkedik néktek, hát ti fukarkodtok, s Ő felszínre hozza gyűlölködésteket. 38. Ti vagytok-é azok, kik arra hivattak, hogy Allah útján áldozzatok, s köztetek ki fukarkodik? S ki köztetek fukarkodik, hát az magával fukarkodik, s Allah a Gazdag és ti vagytok a szegények. S ha ti elfordultok, hát Ő felvált titeket más néppel, majd azok nem olyanok, mint ti. . 48. szúra Győzelem (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Íme! Mi kitáránk néked (ó, Muhammad) a nyilvánvaló győzelmet, 2. Hogy megbocsájtsa néked Allah vétkedet mi elmúlt, s mi eljő, s hogy beteljesedjék rajtad az Ő kegye, s hogy vezessen téged az egyenes ösvényen. 3. S Allah pártfogol téged nagyszerű pártfogással. 4. Ő az, Ki megnyugvást bocsájta a hívők szíveire, hogy gyarapítsák hitüket hitük mellé. S Allah harcosai az egeknek, s a földnek, s Allah a Mindenttudó, Bölcs. 5. Hogy Ő bejuttassa a hívő nőket és férfiakat a Mennyországba, mi alatt folyók futnak, s ők amott halhatatlanok. S levétetnek róluk rossztéteményeik, s ez hát Allahnál a hatalmas győzelem. 6. S megszenvedtetnek a képmutató férfiak és nők, a bálványimádó férfiak és nők, kik felteszik Allahról a rosszat. Rajtuk hát a rossznak köre, s reájuk Allah dühe, s Ő megátkozá őket, s beígéré nékik a Poklot és a boldogtalan végzetet. 7. S Allahé harcosai az egeknek, s a földnek, s Allah a Nagyszerű, a Bölcs. 8. Íme! Mi elküldénk téged (ó, Muhammad) tanúságtevőként, hirdetőként, s figyelmeztetőként, 9. Hogy ti (emberek) higgyetek Allahban, s az Ő Hírnökében, s tartsátok őt tiszteletben, becsüljétek Őt, s magasztaljátok Őt virradatkor, s napzártakor. 10. Lám! Azok, kik néked (ó, Muhammad) hűséget fogadnak, hát ők Allahnak fogadnak hűséget. Allah Keze az ő kezeik felett. S ki megszegi, hát maga ellen szegi meg, s ki megtartja mire egyezkedett Allahhal, hát Ő megadja néki a hatalmas bért. 11. S mondják néked a (vándorló) Arabok, kik hátramaradottak: Elfoglalt minket vagyonunk, s házunk népe. Hát bocsájts meg nékünk! Ők azt mondják nyelveikkel, mi nincsen szíveikben. Mondd: Ki bírhat néktek valamivel is Allah ellenében, ha Ő néktek az ártást akarja, avagy akarja nétek a hasznot? Mi több, Allah Értesült arról, mit tesztek. 12. Mi több, feltevétek, hogy a Hírnök, s a hívők nem fordulnak vissza az ő házuk népihez sohasem, s ez megszépíttetett szíveitekből, s feltevétek a rossz sejtést, s hitvány nép voltatok. 13. S ki nem hisz Allahban, s az Ő Hírnökében, hát lám! Mi előkészíténk a hitetleneknek a lángot. 14. S Allahé Teljhatalmúsága az egeknek, s a földnek. Ő annak bocsájt meg, kinek akar, s azt bünteti meg, kit akar. S Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes. 15. Kik hátramaradottak, mondják midőn nekiindultok, hogy vegyétek a martalékot: Hadd kövessünk titeket! Ők meg akarják változtatni Allah szavát. Mondd (ó, Muhammad): Ti sosem követtetek minket. Eképpen mondá Allah azelőtt. S mondják: Mi több, ti irigylitek tőlünk. Mi több ők (ezt) fel nem érik, csak egy keveset. 16. Mondd a (vándorló) Araboknak, kik hátramaradottak: Ti hivatva lesztek egy nagyerejű nép ellenében, hogy harcoljatok vélük míg meg nem békélnek. S ha ti engedelmeskedtek, hát Allah szép bért ad néktek, s ha elfordultok, ahogy azelőtt is elfordulatok, hát Ő Megbüntet titeket fájdalmas szenvedéssel. 17. S nem érheti szemrehányás a vakot, s nem érheti szemrehányás a csonkát , s nem érheti szemrehányás a beteget (ha ők nem mennek hadba). S ki engedelmeskedik Allahnak, s az Ő Hírnökének, hát Ő bevezeti azt a Mennyországba, mi alatt folyók futnak, a ki megfordul, hát Ő megbünteti azt fájdalmas szenvedéssel. 18. Mert bizony Allah megörvendett a hívőknek, midőn ők hűséget fogadának néked a fa alatt, s Ő tudá azt mi azok szíveiben, s lebocsájtá a megnyugvást reájuk, s megjutalmazá őket a közeli győzelemmel. 19. És sok a martalék mit ők vesznek, s Allah a Nagyszerű, a Bölcs. 20. S beígéré néktek Allah a sok martalékot mit vesztek, s előlegezé néktek ezt, s visszatartja rólatok az emberek kezeit, hogy az bizonyság legyen a hívők számára, s hogy Ő vezethessen titeket az egyenes ösvényen. 21. S másik, mire nem vagytok képesek, hát Allah bizony körülölelé azt. Allah mindenre képes. 22. S ha azok kik hitetlenek véletek mennek hadba, hát ők hátaikat fordítják, majd nem lelnek oltalmazót, sem pártfogót. 23. Allah törvénye az, mi bizony előtűnt azelőtt, s nem leléd Allah törvényének megváltoztatóját. 24. S Ő az, Ki visszatartá kezeiket rólatok, s kezeiteket róluk Mekka völgyében, miután Ő diadalra vitt titeket ellenükben. S Allah Látója annak, mit tesztek, 25. Ők azok kik tagadának, s akadályozának titeket a Sérthetetlen Szentélynél, s tevék az útmutatást kirekesztetté, hogy az célját el ne érje. S hanem (köztük megbújván) férfiúk kik hívők, s nők kik hívők, kiket nem ismertetek, (s nem) tudtátok, hogy eltiporjátok-é azokat, s így lesújtott volna reátok tőlük a vétkezés tudatlanul. Hát vezesse be Allah az Ő kegyelmébe azt, kit Ő akar. Ha elkülönültök (a hitetlenektől), hát fájdalmas szenvedéssel büntetjük Mi azokat közülük, kik tagadnak. 26. Midőn megtevék azok kik tagadnak szíveikben a vakbuzgalmat, a Tudatlanság korának vakbuzgalmát, hát lebocsájtá A!lah a Ő megnyughodását Hírnökének, s a hívőknek, s rájuk illeszté az őrizkedés szavát, minek ők jogosultjai voltak, s illett reájuk. S Allah a mindenek Tudója. 27. Mert bizony Allah beteljesíté az Ő Hírnökének látomását az Igazzal. Hát térjetek be a Sérthetetlen Szentélybe ha Allah akarja, biztonságban, fejetek (legyen) borotvált, (s a haj) levágott, s ne féljetek. S ő tudja azt, mit ti nem tudtok, s Ő korábban megtevé a közeli győzelmet. 28. Ő az, Ki elküldé az Ő Hírnökét az Útmutatással, s az igaz hitvallással, hogy Ő azzal felülmúlja az összes hitvallást. S Allah elegendő Tanúnak. 29. Muhammad Allah Hírnöke. S azok ővele, kik rendíthetetlenek a hitetlenek ellenében, s kegyelmet osztók maguk közt. Te (ó, Muhammad) látod őket térdepelvén, leborulván, vágyván Allah kiváltságát, s megelégedettségét. Az ő jegyeik arcaikon (nem mások), mint nyomai a leborulásnak. Ez hát hasonlatosságuk a Tórában, s hasonlatosságuk az Újszövetségi Szentírásban: Akár a gabona, mi előhozá bujtását, s megerősíti azt, majd dúsítja, s elrendezkedik annak szárára, megörvendeztetvén a szántó-vetőket. Hát bőszítse Ő fel a hitetleneket általuk. Allah beígéré azoknak, kik közülük hisznek, jókat cselekednek a megbocsájtást, s a hatalmas bért. . 49. szúra Lakosztályok (Medinai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Ó, kik hisznek! Ne legyetek tolakodók Allah, s az Ő Hírnöke előtt, s tartsátok számon Allahot. Íme! Allah a Meghalló, a Mindenttudó. 2. Ó, kik hisznek! Ne emeljétek hangotokat a Próféta hangja fölé, s ne üvöltözzétek hozzá a szót, amint üvöltöztök egymással, különben cselekedeteitek romba dőlnek, s ti nem érzékelitek. 3. Lám! Kik Allah Hírnökének színe előtt megfékezík hangjukat, ők azok, kiknek szíveit Allah vizsgára tevé őrizkedésből, nékik a megbocsájtás, s a hatalmas bér. 4. Íme! Kik a lakosztályok mögül szólítanak téged, hát többségük nem fogja fel. 5. S ha ők állhatatosak lettek volna amig te elő nem jössz nékik, hát jobb lett volna nékik. S Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes. 6. Ó, kik hisztek! Ha egy züllött-életű újságot hoz néktek, hát ellenőrizzétek le, nehogy (aztán) lesújtsatok a népre tudatlanságból, majd vezeklőivé váltok annak mit tevétek. 7. S tudjátok meg, hogy Allah Hírnöke közöttetek van. Ha ő néktek engedelmeskedne sok dologban, hát bizony megszenvednétek. Allah szeretetté tevé néktek a hitet, s megszépíté azt szíveitekben, míg gyűlöletessé tevé néktek a hitetlenséget, züllöttséget, s az ellenszegülést. Ezek hát ők, kik jó irányba vezetettek 8. Allah kíváltságából és kegyéből. S Allah Mindenttudó, Bölcs. 9. S ha a hívők két rendje harcot visel, hát hozzátok helyre mi közöttük. S ha egyikük vágyja a rosszat a másikra, hát addig küzdjetek avval mely a rosszat kívánja, míg az visszatér Allah parancsolására. S ha az visszatért, hát hozzátok helyre mi őközöttük jogszerint, s legyetek igazságosak. Lám! Allah szereti az igazságosakat. 10. Hanem a hivők testvérek. Hát hozzátok helyre azt, mi testvéreitek között, s tartsátok számon Allahot, hátha tán megkegyelmeztettek. 11. Ó, kik hisznek! Ne rendeljen maga alá nép népet, jóllehet még ha az jobb is a másiknál, sem az asszonyok az asszonyokat, jóllehet még ha ők jobbak is a másikaknál, ne becsméreljétek egymást, s ne sértegessétek egymást gúnynevekkel. Gyalázás a züllött név a hit után. S kik nem fogadnak bűnbánatot, hát azok a bűnösök. 12. Ó, kik hisznek! Kerüljétek nagyon a gyanút. Íme! Néhány gyanú vétek. S ne kémkedjetek, s ne rosszmájúskodjatok egymásra. Szeretné-é egyiktek (saját) halott fivérének húsát enni? Hát ti iszonyodtok ettől, (akkor attól is iszonyodjatok)! S tartsátok számon Allahot. Íme! Allah a Megenyhülő, a Könyörületes. 13. Ó, emberek! Lám! Mi megteremténk titeket férfiúvá, s nővé, s megtevénk titeket népekké, törzsekké, hogy ismerjétek meg egymást. Íme! A ti legnemesebbiktek Allahnál a legőrizkedőbb. Íme! Allah a Mindenttudó, az Értesült. 14. Mondák a (vándorló) Arabok: Mi hiszünk. Mondd (ó, Muhammad): Ti ne higgyetek, s hanem inkább mondjátok midőn a hit behatol sziveitekbe: Mi megbékélünk. S ha engedelmeskedtél Allahnak, az Ő Hírnökének, hát Ő nem fog visszatartani titeket cselekedeteitektől egyáltalán. Íme! Allah a Megbocsájtó, a Könyörületes. 15. Hanem a hívők azok, kik hiszik Allahot, az Ő Hírnökét, majd nem kétkednek, s küzdenek vagyonukkal - életükkel Allah útján. Ezek hát ők, az őszinték. 16. Mondd (ó, Muhammad): Tanítjátok-é Allahnak hitvallástokat, s Allah tudja mi az egeken, s a földön, s Allah mindenek Tudója? 17. Ők kedvezni akarának néked (ó, Muhammad) midőn megbékélének (Őbenne), mondd: Ne nekem kedvezzetek megbékéléstekkel. Mi több, Allah kedvez néktek, midőn elvezet titeket a Hithez, ha őszinték vagytok. 18. Lám! Allah ismeri a Láthatatlant az egeken, s a földön. S Allah mit tesztek látja. . 50. szúra Qáf. (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Qáf. S a Dicsőséges Korán. 2. Mi több, ők elálmélkodának, hogy eljöve hozzájuk a figyelmeztető maguk közül, s mondák a hitetlenek: Ez furcsa dolog: 3. Midőn meghalunk, s por leszünk (visszahozatunk-é)? Ez hát a messzi visszatérés. 4. Bizony. Mi tudjuk azt mit a föld elnyel belőlük, s Nálunk van a megőriző Könyv. 5. Mi több, ők meghazudtolák az igazat midőn az eljöve hozzájuk, s ők most dolgukban zavarodottak, 6. Nem láták-é az eget felettük hogyan építénk Mi azt meg, s díszíténk azt fel, s hogy nincs azon (semmi) rés? 7. S Mi kiterjeszténk a földet, s elveténk arra a vonulatokat, s kikeleszténk azon minden pompás párból, 8. Látványként, s emlékeztetőként minden bűnbánó szolgálónak. 9. S Mi lebocsájtánk az égből az áldott vizet, s kikeleszténk általa a kerteket, s a gabonaszemeket, 10. S a kimagasló datolyapálmát annak fürtjeivel, mik sorokba rendeztettek, 11. Gondoskodásként a szolgálóknak, s Mi életre kelténk általa a holt vidéket. Eképpen hát a feltámadás. 12. Meghazudtolá előttük Noé népe (az igazat),- s eképp Al-Rass lakói, s Thamud (törzse), 13. S Aád (törzse), a Fáraó, s Lót felebarátai, 14. S az erdő lakói, Tubb'a népe: Mindegyik meghazudtolá a küldötteket, hát igazra vált ígéretem. 15. S Mi kimeriténk-é az első teremtést? Mi több, ők kétkednek az új teremtés felől. 16. S bizonv Mi megteremténk az embert, s tudjuk mit súg néki az ő lelke, s Mi közelebb vagyunk hozzá, mint nyakán az ér. 17. Midőn fogadja (őt) a két Fogadó jobbról, s balról ülvén, 18. Ő nem szólja a szót, hanem ővéle a megfigyelő készen, 19. S a haláltusa elhozá az igazat. (S mondva van néki): Ez hát az mit kerültél. 20. S megfúvattatik a harsona. Ez hát a beígért Nap. 21. S eljöve minden lélek vezetővel, s tanúval. 22. (S mondva lesz a bűnösöknek): Mert bizony te semmibe vevéd ezt. Hát Mi levesszük rólad lepledet, s tekinteted a Napon éles. 23. S mondá (a bűnös) cimborája: Ez hát az, mi nékem készen megvan. 24. (S mondva lesz): Mindkettőtök vesse Pokolra az összes lázadó hitetlent, 25. A jó feltartóztatóját, törvényszegőt, kétkedőt, 26. Kik Allahhal együtt más istent (is) megtesznek. Hát vessétek azokat a szörnyű szenvedésbe. 27. S monda annak cimborája: Urunk! Én nem bírtam Őt lázadásra, hanem ő volt a messzi eltévelyedésben. 28. Mondá (az Úr): Ne civakodjatok az Én Jelenemben, s bizony Én már megtevém néktek az ígéretet. 29. Nem változtatik meg a Szó Nálam, s Én nem vagyok a szolgálók bűnbe vivője. 30. A Napon Mi mondjuk a Pokolnak: Megteltél-é? S az mondja: Van-é még több is? 31. S az őrizkedők közelébe hozatik a Mennyország, s nincs tovább az messzi. 32. (S mondva lesz): Ez hát mi néktek beígértetett. (Ez az, mi) minden bűnbánónak s megtartóztatónak (kijár), 33. Ki féli a Mindenhatót titokban, s bűnbánó szívvel jő el. 34. Térjetek be békességgel. Ez hát a halhatatlanság Napja. 35. Számukra amott, mit ők akarnak, s Nálunk még a ráadás. 36. S hány nemzedéket pusztítánk Mi el őelőttük, s ezek szilárdabbak voltak náluk erőben, hát elözönlék a földeket! Van-é számukra menedék? 37. Íme! Ebben hát az emlékeztető annak, kinek szíve van, avagy fülét mereszti, s ő tanú. 38. S bizony Mi megteremténk az egeket, a földet, s mi a kettő közt hat nap alatt, s nem érintett Minket a megviseltség. 39. Hát légy állhatatos (ó, Muhammad) arra, mit mondanak, s zengjed Urad Dicsőségét a nap kelése előtt, s naplemente előtt. 40. S az éjből is magasztald őt, s kövessék ezt leborulások. 4l. S halljad a Napon, midőn a hívő közelről hív, 42. A Napon, midőn ők meghallják a Siránkozást az igazzal. Ez hát az eljövetel Napja. 43. Íme! Mi vagyunk hát, Kik életre keltenek, elmúlasztanak, s Hozzánk vezet a végzet. 44. A Napon (midőn )lehasad róluk a föld, meggyorsítván (az ő eljövetelüket). Ez hát az összeterelés, mi Számunkra könnyű. 45. Mi vagyunk Legjobb Tudói annak, mit mondanak, s te (ó, Muhammad) nem vagy (elég) kényszerítő rajtuk. Hát említsd meg a Koránt annak, ki féli ígéretemet. . 51. szúra Rostáló szelek (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Azok, kik széllel rostálnak, 2. S kik a teher hordozói. 3. S kik könyeden tovasiklók, 4. S kik parancsot osztók, 5. Íme! Mi néktek ígértetik, az valóban igaz, 6. S lám! Az ítélet bekövetkezik. 7. A Mennyország, s annak ösvényei, 8. Íme! Néktek bizony szavaitok különbözők, 9. S Ő azt megtagadja attól, ki hazug. 10. Ölessenek le a találgatók, 11. Kik az örvényben óvatlanok! 12. Ők azt kérdik: Midőn az Ítélet Napja? 13. (Az hát) a Nap, midőn ők a Pokol tüzén gyötörtetnek, 14. (S mondva lesz): Ízleljétek meg gyötrésteket. Ez hát az, mit sürgettetek. 15. Lám! Kik őrizkedők, hát ők a kertekben és patakokban, 16. Vevék azt, mit Uruk ád nékik. Lám! Ők voltak azelőtt a jótéteményűek. 17. Ők (csak) keveset töltöttek az éjből szendergéssel, 18. S virradatkor ők már bűnbocsánatért esedezének, 19. S jussa volt vagyonukból a koldusoknak, s kivetetteknek. 20. S a földön a bizonyságok azoknak kik bizonyosak, 21. S magatoknak. Hát nem látjátok-é? 22. S a Paradicsomban van gondoskodástok, s az mi néktek beígértetett. 23. S a Menyország és föld Ura, igen Ő igaz, minthogy (igaz az is) mit ti beszéltek. 24. Elérkezett-é hozzád (ó, Muhammad) Ábrahám megbecsült vendégeinek esete? 25. Midőn azok betérének hozzá, s mondák: Békességet! S ő mondá: Békesség! (S gondolá): Ismeretlen népség. 26. Majd ő félre vonult az ő háza népéhez, s elhozá a hízott borjút. 27. Majd azt feléjük közelíté, s mondá: Hát nem esztek-é? 28. S reáragadt tőlük a félelem. Mondák: Ne félj! S hirdessétek ki nékik a bölcs gyermek (születését). 29. Majd eljöve az ő asszonya keseregve, arcát csapkodá, s monda: Meddő vén (asszony)! 30. Mondák: eképpen is mondá Urad. Íme! Ő a Bölcs, a Mindenttudó. 31. Mondá (Ábrahám): Mi hát megbízástok, ó küldöttek? 32. Mondák: Íme! Mi a gaztevők népéhez küldettünk, 33. Hogy reájuk küldjük az agyagsziklákat, 34. Mik Uradnál megjelöltek a tékozlók számára. 35. S mi elővezetjük azt, ki emitt hívő. 36. S Mi nem lelénk imhol megbékélteket egy ház kivételével. 37. S Mi hátrahagyánk amott a bizonyságot azoknak, kik félik a fájdalmas szenvedést. 38. S Mózesben (szintén a bizonyság), midőn Mi elküldénk őt a Fáraóhoz nyilvánvaló hatalommal, 39. S az megfordult gondolatában, s mondá: Mágus, avagy bolond. 40. S Mi vevénk őt, s hadait, s szétszóránk őket a tengerben, s ő semmirekellő volt. 41. S Aád (törzsében a bizonyság), midőn Mi elküldénk reájuk a végzetes szelet. 42. Az nem kímélt semmit mihez elért, s hanem megtevé azt akár a por. 43. S Thamud (törzsében a bizonyság), midőn mondva volt nékik: Élvezkedjetek egy ideig. 44. Majd ők fellázadtak Uruk parancsolása ellen, majd vevé őket a villámcsapás, s ők látják, 45. S ők nem voltak képesek felállni, s nem tudtak segíteni önmagukon. 46. S Noé népe azelőtt. Lám! Ők a züllöttek népe voltak. 47. S Mi megépíténk az eget mindent beleadván, s lám! Mi vagyunk kik (azt) kiterjeszténk. 48. S Mi megágyazánk a földön, s gyönyörűség (ez) az elheverőknek. 49. S Mi minden dologból menteremténk a párokat, hátha tán emlékeztek. 50. Hát meneküljetek Allahhoz, Íme! Én néktek nyilvánvaló figyelmeztetőtök vagyok Őtőle. 51. S ne tegyetek meg Allahhal együtt más istent. Íme! Én néktek nyilvánvaló figyelmeztetőtök vagyok Őtőle. 52. Eképpen hát nem jövének küldöttek azokhoz kik őelőttük, s hanem ők mondák: Mágus, avagy bolond! 53. Adák-é ők tovább (a szólást) egymásnak akár az ereklyét? Mi több, ők megátalkodott nép. 54. Hát fordulj el tőlük (ó, Muhammad), s te ne légy megrovást érdemlő, 55. S emlékeztess, miáltal az emlékeztetés használ a hívőknek. 56. S én csupán azért teremtém a dzsinneket, s embereket, hogy szolgálóim legyenek. 57. Én nem akarok tőlük gondoskodást, s nem akarom, hoqy tápláljanak engem. 58. Lám! Allah! Ő a Gondolkodó, kinél a törhetetlen erő. 59. S lám! (Legyenek meg) vétkei azoknak kik bűnbe estek, akár társaik vétkei, s ne siessenek (Hozzám). 60. S jaj azoknak kik tagadnak Napukon, mi beígértetett nékik. . 52. szúra Hegy (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. A Hegy, 2. S a sorokba szedett Írás 3. A kiterjesztett pergamenen, 4. S az időtálló Ház, 5. S a felmagasított mennyezet, 6. S a töltve tartott tenger, 7. Íme! Urad büntetése bizony bekövetkezik, 8. Nincs annak kivédője. 9. A Napon, midőn az ég háborogva dühöng, 10. S tovatűnve mozdulnak el a hegyek, 11. Hát jaj ezen a Napon a hazugoknak 12. Kik a súlyos dolgokkal játszadoznak. 13. A Napon, midőn beígértetik nékik a Pokol tüzére való ígéret, 14. (Hát mondva lesz nékik): Ez hát a Pokol tüze azáltal, mit meghazudtoltatok. 15. Hát mágia-é ez, avagy nem látjátok? 16. Perzselődjetek hát azon. S akár állhatatosak vagytok, akár nem vagytok állhatatosak, egyre megy néktek. Hanem ti azáltal jutalmaztattok mit tettetek. 17. Lám! Az őrizkedők a kertekben, s gyönyörűségben, 18. Boldogok azért mit megadott nékik Uruk, s megőrizte őket Uruk a Pokol szenvedésétől. 19. Egyetek, s igyatok megengesztelődvén azáltal mit tettetek. 20. S ők hajladozók a sorokba rendezett nyoszolyákon, s Mi párosítjuk őket a hurikkal, kiknek szeme gyönyör. 21. S azok kik hisznek, s kiknek sarjai követik őket hitben, hát Mi felzárkóztatjuk hozzájuk sarjaikat (amott), s nem fosztjuk meg őket (földi) cselekedeteiktől egyáltalán. Minden ember adósa annak, mit elnyert. 22. S Mi nyújtánk másik a gyümölcsöt, s a húst, mire ők vágynak. 23. S ott ők (kézről kézre) adják a poharat, miben nincsen hasztalanság, sem vétkezés. 24. S az körbejár közöttük, míg szolgáik úgy várnak reájuk, mint a (rejtett) gyöngyszemek. 25. S magához vonja egyiK a másikat, kérdvén, 26. Mondák: Lám! Azelőtt, midőn mi házunk népe közt, mi gondterheltek voltunk. 27. S Allah megkönyörült rajtunk, s megőrizett minket a Pokol lehelletének szenvedésétől. 28. Íme! Mi azelőtt Hozzá fohászkodánk. Lám! Ő a Nyájas, a Könyörületes. 29. Hát emlékeztess (ó, Muhammad). S nem vagy te Utad kegyéből sem jövendőmondó, sem bolond. 30. Avagy mondják: (Ez egy) költő-é, kitől mi várjuk az idő kétségességét? 31. Mondd: Várjatok! Íme! Én is véletek várok. 32. Avagy az ő álmaik parancsolják-é nékik ezt, avagy ők a gyalázatos nép? 33. Avagy mondják: Ő agyalta ki azt. Mi több, ők nem hiszik! 34. Hát hozzanak el oly beszédet mint az, ha ők őszinték. 35. Avagy ők a semmiből teremtettek? Avagy ők-é a teremtők? 36. Avagy ők teremték-é az egeket, s a földet? Mi több, ők nem bizonyosak! 37. Avagy náluk-é Urad tárháza? Avagy ők-é (annak) felügyelői? 38. Avagy van-é nékik létrájuk (az égig), hogy hallgassák azon (a parancsolásokat)? Hát akkor hozzák el hallgatóságuknak a nyilvánvaló hatalmat! 39. Avagy Őnéki a leányok, s nektek a fiak? 40. Avagy kérsz-é (ó, Muhammad) fizetséget tőlük, s ők adósságba merültek? 41. Avagy náluk-é a Láthatatlan, s ők azt leírják? 42. Avagy tőrbe akarják-é csalni a küldöttet? Hát kik tagadnak, ők a tőrbe csaltak. 43. Avagy van-é nékik más isten, mint Allah? Dicsősége legyen Allahnak azok fölött, kikkel társítják! 44. S ha ők az ég egy töredékét látják leesni, mondják: Egy rakás felhő! 45. Hát hagyd őket (ó, Muhammad), mígnem találkozának mind a Napon, melyen ők villámsúlytottak. 46. A Napon, midőn nem segít rajtuk cselszövésük semmit, s ők nem pártfogoltak. 47. S lám! Kik bűnbe estek, hát nékik az ezen túli szenvedés. S hanem többségük nem tudja. 48. S (várd) állhatatosan Urad ítéletét, s te bizony a Mi szemünkben vagy, s zengjed Urad Dicsőségét midőn felkelsz, 49. S az éjből is dicsőítsd Őt, (s midőn) a csillagok kirajzolódnak. . 53. szúra Csillag (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. A csillag ha tündöklik, 2. Társaitok nem tévelyednek el, s ámítva sincsenek, 3. S Ő nem beszél (saját) vágyáról. 4. Hisz az nem más, mint egy sugallat, mi sugalltatott, 5. Mire őt egy szilárd erő tanítá, 6. Mibe az élet ereje. S az elrendeződött (néki), 7. Midőn ő a túlontúli láthatáron. 8. Majd ő közelbe jöve, s leereszkedett. 9. S az két nyíllövésnyire volt, avagy közelebb, 10. S Ő sugallá az Ő szolgálójának mit sugallott. 11. Nem hazudott a szív abban mit látott. 12. Hát vitába szálltok-é véle abban, mit látott? 13. S bizony ő látá azt egy másik leszálltakor, 14. A távolba vesző lótusz fánál, 15. Melynél a Hajlék kertje. 16. Midőn mi elfed, elfedé a lótusz fát, 17. Nem vész el a tekintet, s az nem is kihívó. 18. Mert bizony ő látá Ura (egyik) legnagyobb kinyilatkozását. 19. Hát látátok-é Al-Lát-ot, s Al-Uzzá-t, 20. S Manát-ot, a harmadikat, s a többit? 21. Néktek-é mi férfi, s Övé mi nő? 22. Ez aztán méltánytalan megosztás! 23. Hanem azok csupán nevek, ahogy ti nevezétek azokat, s atyáitok, s nem bocsájtott le azokra Allah a hatalomból. S hanem ők csupán a sejtést követik, s azt mit maguk vágynak. S bizony eljöve hozzájuk Uruktól az Útmutatás. 24. Avagy az emberé-é, mit az megkíván? 25. S Allahé az mi túl, s mi előtt. 26. S hány angyal van az egeken, kiknek nem segít közbenjárása egyáltalán, csak miután ha Allah megadja engedelmét annak, kinek Ő akarja, s megegyezik (őbenne)! 27. Lám! Azok nem hiszik a Túlvilágot, kik az angyalokat női nevekkel illetik, 28. S nincsen ebben nékik tudásuk. Hanem ők csupán a sejtést követik, s lám! A sejtés nem segít az igazhoz egyáltalán. 29. Hát szállj szembe (ó, Muhammad) azzal, ki elfordul a Mi megemlékezésünktől, s nem akar mást, csak az evilági életet. 30. Ez hát az ő tudásuk összege. Lám! Urad, igen, Ő a Legjobb Tudója annak ki letévelyedett az Ő útjáról, s Ő a Legjobb Tudója annak ki jól vezetett. 31. S Allahé az mi az egeken, s a földön, s térítse meg Ő azoknak kik rosszat tettek azt mit cselekedtek, s terítse meg Ő azoknak kik jót tettek, a jót. 32. Azok, kik elkerülik a főbenjáró vétkeket, a ledérséget, s csupán akaratlan az ő kihágásuk, hát lám! Urad megbocsájtása átfogó. Ő a ti Legjobb Védelmezőtök azóta, hogy Ő megalkotott titeket a földből, s mióta elrejtve vagytok anyátok hasában. Hát ne szépítsétek magatokat, Ő a Legjobb Tudója annak, ki őrizkedő. 33. Hát meglátád-é (ó, Muhammad) azt ki elfordult, 34. S keveset adott, s fukar volt? 35. Nála-é a Láthatatlan tudása, s ő azt látja? 36. Avagy nem hirdettetett meg néki az, mi tábláin Mózesnek, 37. És Abrahámnak, ki törlesztett, 38. Hogy ne rakjátok senkire másnak terhét, 39. S az embernek nincs semmije, csak miért megküzd, 40. S az ő küzdelme láthatóvá lesz 41. Majd megfizettetik néki teljes törlesztéssel, 42. S az Uradhoz! Ő a végcél, 43. S Ő az, Ki megnevettet, s megríkat, 44. S Ő az, Ki elmúlaszt, s életre kelt, 45. S Ő az, Ki megteremté a párokat, a férfit, s a nőt, 46. A cseppből midőn az kibuggyan, 47. S Őreá a második világra hozatal, 48. S Ő az, Ki gazdaggá tesz, s melegít, 49. S Ő az, Ki a Sziriusz Ura, 50. S Ő az, Ki elpusztítá az előd Aád (törzsét), 51. S Thamud (törzsét), s Ő Nem hagyott meg (senkit), 52. S Noé népét azelőtt, íme! Ők még inkább bűnösebbek, s lázadóbbak voltak. 53. S Al-Mutafikah-ot Ő lerombolá, 54. S Ő beborítá azt avval, mivel beborítá. 55. Hát mely (keggyel), ha nem Uradéval szállsz vitába? 56. Ez hát figyelmeztetése az előd figyelmeztetőknek. 57. A fenyegető Óra közeleg. 58. Nincs annak feltartója Allahon kívül. 59. S ti csodálkozátok-é ezen eseten, 60. Nevettek, s nem sírtok, 61. S ti szórakoztok? 62. Hát boruljatok le Allahnak, s szolgáljátok Őt. . 54. szúra Hold (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. Az Óra közelgett, s a hold kettéhasadott. 2. S ha egy bizonyságot látnak, hát szembefordulnak, s mondják: Folytonos mágia. 3. S ők meghazudtolák (az Igazat), s vágyaikat követék. Holott minden dolog eldöntetik. 4. S bizony eljövének hozzájuk a hírek, miknek tartalma elrettentő, 5. Találó bölcsesség, s hanem a figyelmeztetések nem segítenek. 6. Hát fordulj el tőlük (ó, Muhammad) a Napon, midőn szólít a Szólító a fájdalmas dologra. 7. Ők leszegett tekinteteikkel jövének elő a sírokból, akár a szétterjedő sáskák, 8. Sietvén a Szólító felé a hitetlenek mondják: Ez viszontagságos Nap. 9. Hazudott előttük Noé népe, ők meghazudtolák a Mi szolgálóinkat, s mondák: Bolond s kivétettetett. 10. S ő Urához fohászkodott, (mondván): Én le vagyok győzve, hát segíts. 11. S Mi megnyitánk az ég kapuit a kiáradó viz által, 12. S kifakasztánk a földön a patakokat, s találkozának a vizek egy okból, mi bizony eldöntetett. 13. S Mi hordozánk őt azon, mi táblákból, s szögekből állott, 14. Mi fut (a vizeken) a Mi szemünk láttára viszonzásképpen annak, ki megtagadtatott. 15. S Mi azt meghagyánk bizonyságul, hát van-é mi emlékeztet? 16. Hát mily volt az Én büntetésem, s figyelmeztetésem! 17. S bizony Mi könnyűvé tevénk a Koránt az emlékezetnek, hát van-é mi emlékeztet? 18. Hazudott Aád (törzse is). Hát mily volt büntetésem, s figyelmeztetésem? 19. Lám! Mi reájuk küldénk a tomboló szelet a folytonos nyugodság napján, 20. Elsöpörvén az embereket, akár a gyökértelen pálmafa törzseit. 21. Hát mily volt az Én büntetésem, s figyelmeztetésem! 22. S bizony Mi könnyűvé tevénk a Koránt az emlékezetnek, hát van-é mi emlékeztet? 23. Meghazudtolá Thamud (népe) a figyelmeztetéseket, 24. S mondák: Hát közülünk egy halandó-é az, kit mi követünk? Mi bizony eltévelygésben, s őrültségben vagyunk! 25. Az Emlékeztető csak néki adatott-é meg közülünk? Mi több, ő egy szemenszedett hazudozó. 26. Holnap majd megtudják ki a szemenszedett hazudozó. 27. Íme! Mi a tevetehenet kísértésnek küldénk hozzájuk, hát vigyázd őket, s légy állhatatos, 28. És hirdesd ki nékik, hogy víz az mi jutalék (a teve és) őközöttük. Minden ivó előállíttatik. 29. S ők szólíták társukat, ki fogá és lebénítá azt (a tevét). 30. Hát mily volt az Én büntetésem, s figyelmeztetésem. 31. Íme! Mi leküldénk reájuk egy Süvöltést, s ők olyanná lettek akár a száraz vessző a jászol tetején. 32. S bizony Mi könnyűvé tevénk a Koránt az emlékezetnek hát van-é mi emlékeztet? 33. Meghazudtolá Lót népe a figyelmeztetéseket. 34. Lám! Mi reájuk küldénk a sziklagörgeteget, kivéve Lót nemzetségét, kiket virradatkor megmenekíténk 35. Kegyként Tőlünk. Eképpen jutalmazzuk azt, ki hálát adott. 36. S bizony ő figyelmeztette azokat a Mi bőszületünkre, de ők kétségbe vonták a figyelmeztetéseket. 37. S bizony azok megkörnyékezék őt vendegeiről, s Mi elvakítánk az ő szemeiket, (s mondánk): Ízleljétek meg büntetésem, s figyelmeztetésem! 38. S bizony kora reggel rájuk jöve a szenvedés. 39. Hát ízleljétek meg büntetésem, s figyelmezetetésem! 40. S bizony Mi könnyűvé tevénk a Koránt az emlékezetnek, hát van-é mi emlékeztet? 41. S bizony eljövének a figyelmeztetések a Fáraó nemzetségéhez, 42. Kik meghazudtolák a Mi kinyilatkoztatásainkat mindannyit. Hát lesújtánk rájuk a Nagyszerű, a (mindenre) Képes sújtásával. 43. A ti hitetleneitek jobbak-é, mint azok, avagy néktek a vétlenség a zsoltárokban? 44. Avagy mondják: Mi vagyunk a győzedelmes csapat? 45. Vereségre kárhoztatik a csapat, s ők hátat fordítva menekülnek. 46. Mi több, az Óra az ő kijelölt idejük, s az Óra (mi nékik) boldogtalanabb, s keserűbb. 47. Lám! A gaztevők eltévelyedésben s őrületben vannak. 48. A Napon, midőn arcaikon a Pokol tüzére vonszoltatnak (mondva lesz): Ízleljétek meg a Pokol érintését. 49. Íme! Mi mindent mértékkel teremténk. 50. S nem más a Mi parancsolásunk, csak egy, akár a szempillantás. 51. S bizony Mi elpusztítánk a ti kasztjaitokat, hát van-é mi emlékeztet? 52. S minden mit tettek, a zsoltárokban van, 53. S minden nagy és kis ügy sorokba rendezett. 54. Íme! Az őrizkedők a kertekben, s patakokban, 55. Igaz helyen a Hatalmas Királynál. . 55. szúra Kegyelmes (Mekkai kinyilatkoztatás) A Mindenható és Könyörületes Allah nevében 1. A Mindenható! 2. Ki a Koránt tanítá. 3. Ki megteremté az embert. 4. Ki megtanítá őt a közlésre 5. A nap, s a hold előre kiszamítottak. 6. A csillagok, s a fák leborulnak. 7. S Ő felemelé az eget, s elhelyezé a mértéket, 8. Hogy ne lépjétek túl a mértéket, 9. S igazsággal rakjátok a súlyt, s ne kárositsátok a mértéket. 10. S Ő lehelyezé a földet a teremtményeknek, 11. Melyen a gyümölcs, s a burkos pálmafák, 12. S a kihántolt mag, s az illatos fű. 13. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 14. Ő az embert agyagból teremté meg, akár a fazekas, 15. S a dzsinneket Ő a tűz velejéből teremté. 16. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 17. Ura a két Keletnek, s Ura a két Nyugatnak. 18. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 19. S Ő szabadjára engedé a két tengert, s azok találkoznak. 20. Köztük a gát, s nem bitorolják (egymásét). 21. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 22. Előjő belőlük a gyöngy, s a korall. 23. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 24. S a hajók is az övéi, mik a tengerre tűzettek, akár a zászlók. 25. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 26. Mindenki ki azon van letűnik. 27. S csak Urad Színe marad, Ki Tenkintélyes és Nemes. 28. S mit ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 29. S kik az égen, s a földön, kérik Őt. Minden nap Ő dologra megy. 30. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 31. Mi rendelkezni fogunk néktek, ó két alattvaló. 32. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 33. Ó, dzsinnek és emberek gyülekezete! Ha képesek vagytok áthatolni az egek és a föld szféráin, hát hatoljatok át! Nem hatolhattok át azon, csak hatalommal. 34. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 35. Reátok küldetik a Pokol tüzének heve, s a csillámló réz, s ti nem győzhettek. 36. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 37. S ha az ég meghasad, s rózsává lesz, (vörös) akár a (cserző) máz, 38. Hát mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 39. S ezen a Napon nem vonatik kérdőre vétkéről az ember, sem dzsinn. 40. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 41. Megismertetnek a gaztevők jegyeikről, s üstökeiknél és lábaiknál ragadtatnak meg. 42. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 43. Ez hát a Pokol, mit a gaztevők meghazudtoltak. 44. Keringenek közte, s a forró, bugyogó víz közt. 45. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 46. S ki féli az ő Ura helyét, hát azé a két kert, 47. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 48. Melyek teli hajtásokkal. 49. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 50. Melyekben két patak fut. 51. S mit ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 52. Mikben minden gyümölcsből egy pár. 53. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 54. Hajladozók a nyoszolyákon, minek takarói selymes brokáddal hímzettek, s a két kert gyümölcse karnyújtásnyira. 55. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 56. Amott hát a tartózkodó pillantásúak, kiket nem érintett őelőttük sem ember, sem dzsinn. 57. Hát mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 58. S ők mintha jácintok, s korallok lennének. 59. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 60. A jó viszonzása nem más-é, mint jó 61. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 62. S azokon kívül még két kert. 63. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 64. A kettőnek zöld lombozata. 65. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 66. S a kettőben két bővizű patak. 67. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 68. Melyekben a gyümölcs, a pálmafák, s a gránátalma. 69. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 70. Mikben a jók, s gyögyörűségek; 71. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 72. S hurik, kik a sátrakban őrizettek, 73. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 74. Kiket nem érintett őelőttük sem ember, sem dzsinn. 75. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 76. Hajladozók a zöld vánkosokon, s gyönyörű szőnyegeken. 77. S mit, ha nem Uratok (kegyét) hazudtoljátok meg? 78. Legyen Áldott Urad neve, Ki tekintélyes és Nemes! 56. szúra